Beköszöntõ

Ön egy olyan valóságba nyer betekintést, amely már csak megsárgult papírokon és fotókon létezik.
Az elsõ nyilvános filmvetítés óta,(1895. december 28. Párizs) eltelt 103 év alatt a technikai fejlõdés nyomán született meg a film gyártási és forgalmazási rendszere. Létrejött egy mûvészeti ág és köré megszervezõdött az alkotásokat terjesztõ hálózat.

" Új szakma, új foglalkozási ág született a XIX. század utolsó évtizedének végén... Több évtizedes álom valósult meg a kinematográfia feltalálásával. Itt nem voltak tapasztalatok, hanem az ember önerejébõl, eszével, tehetségével, tudásával épített fel új mûvészetet és iparágat... "

Lajta Andor, 1956

A magyarországi mozis szakma a 10-es évek végére alakult ki. Budapesten ekkor már nem sátrakban és kávéházakban, hanem mozinak berendezett helyiségekben vetítenek filmeket.

A kinematográfiát vetítõ helyet "kini"-nek becézte a magyar közönség, mindaddig, míg 1907. júniusában a Vígszínház bemutatta Heltai Jenõ "Bernát" c. színdarabját, melyben elhangzott a "Dal a moziról" címû kuplé.
A köznyelv átvette, s megszerette a vetítõhely e speciálisan egyedi, magyar kifejezését.

Nemeskürty István: A képpé varázsolt idõ

A film kifejezõ eszközeinek fejlõdésével és népszerûségének növekedésével napjainkra e mûvészeti ág, mind az elit, mind a tömegkultúra részévé vált. A budapesti mozik történetében fontos szerepet töltött be a Corvin, melynek töréneti feldolgozása során szembesülhetünk a mozis szakma fejlõdésének társadalmi változásaival.

Miért érdekes a Corvin mozi története?

fennállásának 75.évfordulóját ünnepelte 1997. november 21-én

építését elõször támogatta hitelekkel a bankrendszer, s mindvégig érdekelt volt az irányításában, igazolva ezen üzletágban rejlõ lehetõségeket.

az egyik legnagyobb mozi, amely különálló épületként alapítása óta moziként funkcionál

adottságaiból következõen a technikai fejlõdés folyamatában (cinemaskop, 7o-mm-es vetítés, az elsõ budapesti multiplex) fontos szerepet töltött be

szinte minden jelentõs politikai változás nyomot hagyott történetében

Adalékok a Corvin mozi történetének kronológiájához 1922 "Babonás és csoda tündéri palota, mely sorsokat remekbe mintáz, az álmainknak várfoka: a színház..." (Kosztolányi Dezsõ: Szavak, 1922)     E verssorokkal köszöntette Kosztolányi Dezsõ az 1922. november 21-én megnyíló Corvin Mozgóképszínházat, melynek ünnepi megnyitója rendkívüli eseménynek számított. Olyan prominens személyek jelentek meg a díszelõadáson, mint Horthy Miklós kormányzó, József fõherceg, a magyar kir. kormány majd minden tagja, például: Simonyi-Semadam Sándor volt miniszterelnök, Rakovszky Iván belügyminiszter, Bánffy Miklós külügyminiszter, valamint a szellemi elit kiemelkedõ képviselõi.      A Corvin mozgóképszínház a Gschwindt-féle Szeszgyár telkén épült fel, 6.000.000 aranykorona alaptõkével. Az alapítók névsorában ott találjuk a Magyar Város és Községfejlesztési Bankot, (melyet Simonyi-Semadam Sándor képviselt), illetve a Magyar Városi Bank érdekképviseleteit: az Uránia Mozgóképszínház Rt.-t, a Corvin Filmgyárat (1) (Rózsa Miklós képviseletében, aki a részvénytársaság mûvészeti igazgatója lett) és a Mozgóképotthon Rt-t (Décsi Gyula - késõbbi ügyvezetõ igazgató - személyében). A névválasztás körüli vitában a "Corvin" elnevezés mellett döntöttek, melyet az alapítók a következõ magyarázattal indokoltak: "Jelentékenyebb ipari és kereskedelmi vállalatnak a történelmi nevekkel való jelzése nemcsak hagyományt , hazafias érzést nem sért, hanem ezen vállalatoknak, bel- és külföldi forgalmában a hazafias hagyomány terjesztésére alkalmas propagandául szolgál... részvénytársaságunk mûködésének fõ szempontja a tudományos, erkölcsnemesítõ, nemzetnevelõ és hazafias irány érvényesítése, tehát olyan célok, melyek teljesen megfelelnek a nemzeti királyunkhoz: Corvin Mátyáshoz fûzõdõ hagyománynak, akinek relief képei díszítik mozgóképszínházunkat..." 1923 A részvényeseknek - akik méltán reméltek hasznot e biztosnak induló vállalkozásból - már az elsõ üzleti év eredményében csalódniuk kellett. Az 1923-as rendkívüli közgyûlésen megfogalmazott erre vonatkozó egyik magyarázat az volt, hogy a Corvin színház koncesszióját a társaság csak igen súlyos feltételekkel kapta meg, vagyis köteleznie kellett magát arra, hogy a belügyminiszter által kijelölt közérdekû egyesületeknek és moziknak - akiknek anyagi érdekeit sértette a Corvin Színház létesítése - a bruttó bevétel olyan jelentékeny százalékát (12 %) kellett biztosítani, hogy az a vigalmi és forgalmi adóval együtt a vállalat bruttó bevételének több mint 25 %-át tette ki. A másik magyarázat pedig az, hogy a legfõbb részvényes, a Magyar Városi Bank csõdbe jutott.    Feltételezhetõ, hogy mindez hozzájárult ahhoz, hogy az igen nagy tapasztalattal bíró Décsi Gyula önként állt fel igazgatói székébõl, és helyét Daróczi József (korábban a városligeti mozi vezetõje) foglalta el.    Ekkor került kapcsolatba a cég az Orient Filmgyárral, és ezáltal filmrepertoárját amerikai filmekkel bõvíthette. 1925 Részvényeit ezekután a Magyar Általános Takarékpénztár vásárolta föl. Így kerülhetett a mozi a Star Filmgyár (2) érdekeltségi körébe, amely a Magyar Általános Takarékpénztár filmgyára volt. A Star 1925-tõl kisebb-nagyobb megszakításokkal folyamatosan, mint többségi részvénytulajdonos irányította a mozit. (Ha évrõl-évre végignézzük a Corvin mozi igazgatóinak névsorát - Halom Imre, a Magyar Általános Bank vezérigazgatója, dr. Halom Dezsõ, a Magyar Általános Ingatlan Bank vezérigazgatója, Endrei Dezsõ, a Magyar Általános Bank aligazgatója, Geiger Richard, Lukács György stb.- láthatjuk, hogy az nagymértékben megegyezik a Star Filmgyáréval.) Ekkor a filmgyár javaslatára került Lajtos Elemér az ügyvezetõ igazgatói székbe. 1929      Az eredményesebb mûködés érdekében a részvénytársaság 1929 december 23-án társasági szerzõdést kötött a híres UFA Filmipari és Filmkereskedelmi Rt-vel (3) (melynek anyaintézete a berlini Universum Film Aktiongesellschaft volt ). A szerzõdés értelmében az UFA-t illette meg a társasági üzem kizárólagos mûszaki, mûvészi és kereskedelmi vezetésének joga, olyan feltétellel, hogy megtartja a filmszínház elsõhetes jellegét. Az UFA számos beruházást hajtott végre a Corvinban. Többek között ennek köszönhetõ az is, hogy felszerelték a mozit beszélõ és hangosfilm leadó készülékkel. 1938 Sajnos a német tõke beinjektálása sem hozott eredmény. Mindössze csak az 1938-as üzleti év zárult nyereséggel, amikor a részvények többségét felvásárolta a Magyar Általános Bank Rt. .    Mivel az UFA-val kötött szerzõdés joghatálya 1938. június 30-án lejárt, a Star Filmgyár a Mozgóképkereskedelmi Kft -vel próbálkozott. A szindikátusi szerzõdés - melynek hatálya 1943. június 30-ig volt érvényben - Verõ Sándort és Vértessy Sándort, mint a Mozgóképkereskedelmi Kft. tagjait tette felelõssé a kisebbség által vállalt kötelezettségekért, és megbízta a mozgóképszínház mûvészeti és kereskedelmi vezetésével.    Verõék fontos szerepet töltöttek be a mozi történetében. Vértessy Sándor már 1940. március 21-e óta igazgatósági tagja volt a cégnek, 1941-ben pedig már "többségi" részvénytulajdonos. 1941 Verõ Sándor (4) és Miklós Húgó - ahogy ez egy 1941. május 25-én kelt rendkívüli közgyûlés jegyzõkönyvébõl kiderül - 200.000 arany pengõért megvásárolta az épületet a hozzá tartozó ingatlannal együtt. A szerzõdés olyan feltétellel köttetett, hogy a tulajdonosok a mozgóképszínház épületét, a melléküzemek céljára szolgáló helyiségeivel együtt - 50.000 arany pengõ évi bér- és járulék fejében - bérbeadják, és kötelezettséget vállalnak arra, hogy a cég összes tartozását kifizetik.        Az új tulajdonos jelentõs hiánnyal vette át a céget, hiszen az ezévben megkezdõdõ felújítási-rekonstrukciós munkák - melynek során premier színházzá alakították át a mozit - jelentõs mértékben megnövelte a kiadásokat. A veszteséget - sikertelenül - a helyárak többszörös emelésével próbálták kompenzálni. 1942 A mozgóképszínházat 1942-ben Verõ Sándor és Vértessi Sándor a német Tobis cég budapesti fiókjának, a Budapest Filmnek 10 évre bérbeadták. 1944 Az UFA és a Budapest Film 1944. márciusában, a német megszállás idején már egységes cégként mûködött, és természetesen lehetõséget adott olyan filmek vetítésére is, melyek a Német Birodalom propagandaérdekeit szolgálták. 1945    1945. augusztus 23-án - hosszas pártcsatározások eredményeként - a Corvin mozi a Szociáldemokrata Párt fennhatósága alá került. Üzemvezetõjeként Keleti Mártont (5)(Orient Film Rt. (6) Moziosztályának vezetõje, a Szociáldemokrata Párt Filmosztályának igazgatója), valamint Rozmayer Antalt nevezték ki, helyettesként pedig Verõ Sándort. A Szociáldemokrata Párt azonban nem sokáig irányíthatta a Corvin filmszínházat, mivel a Szovjet Vagyonkezelõ Hivatal, ill. a Szovexportfilm (7), - a potsdami egyezményre (8) hivatkozva, - már 1945 elejétõl követelte. A Corvin mozi bérleti joga parázs vitákat váltott ki. A szovjet kormány az 1942-ben, - Verõék és a németek által - kötött bérleti szerzõdés miatt követelte a mozit. A Jóvátételi Hivatal pedig arra hivatkozva próbálta kivédeni a Corvin épületének és berendezésének átadását, hogy Verõék - származásuk miatt - kényszer hatása alatt cselekedtek. 1947      Hosszas huzavona után végülis 1947. július 1-én adták át a mozit a Szovexportfilmnek. A belügyminiszter a mozi mutatványi engedélyét jócskán megkésve, 1947. októberében állította ki. A Szovjet Vagyonkezelõ Hivatal és az Orient Filmipari Rt. Moziosztálya által kötött ideiglenes szerzõdés 50-50 %-os részesedési arányt állapított meg a mozi bevételére és mûsorpolitikai felosztására vonatkozóan, ez azonban nem valósult meg. Az Szovjet Vagyonkezelõ Hivatal teljes mértékben kisajátította a mozit.      Az 1947. június 1-i igazgatósági beszámoló már arról értesítette a résztvevõket, hogy a cég részvényeinek 100 %-t átadták, az igazgatóságot és felügyelõbizottságot leváltották, és helyükre többségükben szovjet igazgatósági tagok kerültek.     Ez a váltás a mozi mûsorpolitikájában is érezhetõ volt. Szinte csak szovjet filmek kerültek bemutatásra, melynek következtében jelentõsen csökkent a mozilátogatók száma. Ezt érzékeltette a mozi igazgatóságának 1948-as beszámolója is: "Veszteségünket a jó üzleti filmek hiánya, és a filmszínház környékén lakó közösség körében ma még tapasztalható idegenkedés a szovjet filmek iránt hátrányosan befolyásolták." 1955 1955. május 12-én a Szovjetunió visszaadta a Corvin Filmszínházat amely - a Népmûvelésügyi Minisztérium Országos Moziüzemi Igazgatóságának 504/11/55 számú 1955. május 13-i értesítése szerint - állami tulajdonba került, és beleolvadt a Fõvárosi Tanács Mozgóképüzemi Vállalatába. 1956 Az 1956-os Corvin közi események mára már - az utóbbi években megjelent nagyszámú visszaemlékezésnek, publikációknak és kutatásoknak köszönhetõen - széles körben ismertté váltak.(9) Nem a mi feladatunk az akkori események rekontruálása, és olyan horderejû témák ismertetése és elemzése - mint például a Corvin köziek és Maléter Pál ambivalens viszonya, (hiszen ebben még az egykori közremûködõk és a történészek sem jutottak egyértelmû álláspontra) vagy az itt harcoló felkelõcsoportok parancsnokainak (Pongrátz Gergely, Iván Kovács László, Nickelsburg László stb.) szerepe, - mivel ezt már számos dokumentum feldolgozta. Tény, hogy a Corvin közben történtek meghatározóak voltak az 1956-os forradalomban. 1957    A forradalom utáni évben az újságok a mozi szélesvásznúvá alakításáról számoltak be, melynek eredményeként a Corvin 1957. szeptember 12-én új cinemascope moziként nyitott a Háború és béke címû filmmel. 1967 Elsõként a Corvin moziban - lévén az ország legjelentõsebb filmszínháza - alkalmazták a legújabb technikai újításokat. Ennek megfelelõen 1967. májusában a - TODD-AO rendszerû - 70 mm-es filmek vetítésére is alkalmas formában alakították át Corvin Filmszínházat. 1995 Az 1995-96-os felújítási munkálatok igazi filmpalotává varázsolták a mozi épületét (6 vetítõterem, 1500 fõ befogadóképesség) - mely Töreky Dezsõ építészmérnök és Rajk László belsõépítész érdeme. Az átalakított mozi elött - az 1956-os események 40. évfordulója alkalmából - felállították a Györfy Lajos által készített emlékszobrot. *** A kutatások elõrehaladtával szándékunkban áll a mozi történetének kronológiáját tovább bõvíteni. Amennyiben a tisztelt olvasó birtokában találhatók olyan hasznos információk akár a Corvin, akár más budapesti mozi történetével kapcsolatban, amellyel kiegészíthetnénk témánkat, kérjük juttassák el az alábbi címre: anno@corvin.hu Természetesen az adományozó nevét is feltüntetjük internetes kiállításunkon. Együttmûködésüket elõre is köszönjük ! Jegyzetek:
1.,Corvin Filmgyár(Filmlexikon, Budapest, 1941 81-82.oldal)
2.,Star Filmgyár (Filmlexikon, Budapest, 1941 556-557.oldal)
3.,UFA(Filmlexikon, Budapest, 1941 636-637.oldal)
4.,Verõ Sándor(Filmlexikon, Budapest, 1941 652.oldal)
5.,Szovexportfilm:
A magyarországi szovjet tulajdonban lévõ mozgószínházak központosított engedélyese
6., A Potsdami egyezmény vonatkozó része:
    Az Amerikai Egyesült Államok valamint az Egyesült Királyság a második világháború befejezése után - a Szovjetunió javára - lemondtak minden jóvátételi követelésükrõl Németország keleti megszállási körzetében lévõ német vállalatokkal szemben. Elfogadták azt a tényt, hogy a Szovjetunió az általa elfoglalt németországi területekbõl és Németország külföldi vagyonából elégíti ki követelését. Ezt ratifikálta a magyar békeszerzõdés 28. cikke, melyben Magyarország elismerte Szovjetuniónak Magyarországon lévõ és a német Ellenõrzõ Tanács által a Szovjetunióra átruházott német vagyonra orosz tulajdonjogát. - Nemzeti Kormány az 1945. évi 11.700 ME számú rendelete.
Erre hivatkozva tartott igényt a Szovexportfilm a Magyarországon lévõ német érdekeltségû filmszínházakra.

7., Keleti Márton (Filmlexikon, A-K I. kötet. 320. oldal, Bp. 1994.)

8., Orient Film Rt:
A részvénytársaság, eredetileg Atlas Filmipari Rt néven alakult 1945. V. 25-én 300.000 pengõ alaptõkével.
Alapító tagjai: Szeder Ferenc a Szociáldemokrata Párt fõtitkára, nemzetgyûlési képviselõ, Bán Antal, a Szociáldemokrata Párt fõtitkárhelyettese, nemzetgyûlési képviselõ, Szakasits Árpád fõszerkesztõ, nemzetgyûlési képviselõ, Büchler József nemzetgyûlési képviselõ, Mónus Illésné nemzetgyûlési képviselõ és Keleti Márton volt.
A cég elnöke 1947-ig Szeder Ferenc volt, 1948-ban pedig Szakasits Árpád lett .
1946-ban a részvényesek névsora újabb tagokkal bõvült: Szenczi Sándor elnök igazgató, Kéthly Anna fõszerkesztõ, Barcza Sándor vezérigazgató és Somogyi Ödön curiai tanácselnök.
1948-ban a részvénytársaság korábbi elnöke, Szeder Ferenc, valamint Kéthly Anna megvált tagságától.
A cég tárgya: mozgóképszínházak üzembentartása. Orient márkákkal ellátott filmek, kultur és propagandafilmek elõállítása, gyártása, forgalmazása és kölcsönzése. valamint általában filmmel és fényképészettel kapcsolatos gazdasági tevékenység.
9., 1956 kézikönyve bibliográfia
                                                    I. Kronológia
                                                   II.Bibliográfia
                                                   III. Megtorlás és emlékezés
Az 1956-os Magyar Forradalom Története
Dokumentációs és Kutatóintézetének sorozata
1956-os Intézet, Budapest 1996.
- Pongrátz Gergely: Corvin köz, 1956. Bp. Magyar Színkör Kisszövetkezet, 1989. 250 p.
- Horváth Miklós: Maléter Pál, Bp. Osiris-Századvég - 1956-os Intézet, 1995. 400 p.
- Gosztonyi Péter: A budapesti Kilián laktanya az 1956-os forradalomban.
Wehrwissenschaftliche Rundschau, 1965. 7. sz. 401-419. p. Hadtudományi Könyvtár FO.7.
- Csiba Lajos: Napló - az 1956-os eseményekrõl a Kilián laktanyában. Szivárvány /Chicago/, 9. évf. 1989.
- Király Béla: Honvédségbõl hadsereg. CO-NEXUS Print-ter Kft. 1989. 259 p.
- Szûcs Miklós: Ezredes voltam 1956-ban a vezérkarnál. Szabad Tér Kiadó 1989. 123 p.
- Bill Lomax: Magyarország 1956. fordította és kiegészítette Krassó György. Aura Kiadó, 1989. 135 p.
- BM Történeti Irattár V. 150 393/3. Maléter Pál önvallomása
- ua. - 1956-os évkönyv 1993. 1956-os Intézet, 245-261 p.
- BM TI V. 150 005/3 Tóth Zoltán, Szûcs Miklós, Janza Károly, Solymosi János, Bonyhádi Jenõ, Benyák György, Bárány János vallomása, Kovács István jegyzetfüzete stb.
- BM TI V. 150 388. Iván Kovács László vallomása
- ua. 1956-os évkönyv - 1993 1956-os Intézet, 209-219 p.
- MOL N.I. és társai XX-5-h V. 18d. 24. k. Iván Kovács László és Váradi Gyula vallomása
- MOL Nagy Imre és társai per XX-5-h, Vizsgálati iratok. 17. doboz, 22. kötet
Maléter Pál vallomása
Évkönyv - 1993 (1956-os Intézet, 245-261.p.) Maléter Pál vallomása
- MOL N.I. és trsai XX-5-h, V. 18. d. 23. k. Kovács István vallomása
- Hadtörténeti Levéltár 1956-os gyûjtemény 1.õ.e.
- Politikatörténeti Intézet 1956-os gyûjtemény
- 1956 sajtója. Magyar Krónika sorozat. Kolonel Lap- és Könyvkiadó Kft.
...stb.