Aktába írják, miről álmodoztam...
[A költő sajtópereinek dokumentumai]
Budapest Főváros
Levéltára József Attila születésének 100. évfordulóját egy olyan
virtuális kiállítással köszönti, mely a költő sajtópereinek
levéltárunkban található dokumentumait teszi közzé a világhálón.
Levéltárunk az 1920-30-as évek több jelentős magyar írójának a peranyagát őrzi. Elsősorban mégis a József Attila költői munkásságához kapcsolódó perdokumentációt szeretné bemutatni, mivel korukban precedens értékűek voltak, és jelentős hatással voltak a közvéleményre, illetve az irodalmi életre. Számos neves író, költő, és közéleti személy érintve volt bennük. Mindez nyomon követhető a korabeli sajtóban, és a vonatkozó irodalmi művekben.
Tanulmányozva ezeket a fontos irodalom- és jogtörténeti forrásokat számos új és érdekes információt tudhatunk meg a költőről és koráról.
A egyes perek dokumentumaiban tanulmányozhatjuk a "vádlott" József Attila sajátos logikáját, érv- és gondolatrendszerét. Olyan rendhagyó és veszélyes helyzetben figyelhetjük meg reakcióit, melynek tétje és következményei komolyak voltak. Érdekes például, hogy ezekre a kihívásokra hogyan reagált tizennyolc éves kamaszként, és hogyan felnőtt, ismert íróként. Egészen új arcáról ismerhetjük meg őt.
A kiállítás egyúttal megismertet a Horthy-korszak sajtópereinek jellegzetességeivel. Bepillanthatunk általuk a huszas-harmincas évek igazságszolgáltatásának mechanizmusába és működésébe, és megismerhetjük azokat a jellegzetes, a bírósági eljárás során alkalmazott dokumentum-típusokat, melyek egy-egy per során keletkeztek.
A javarészt sajtó útján elkövetett, "izgatás bűnéért" indított bírósági eljárások iratanyaga "jogtörténeti esettanulmányként" is szolgálnak, hiszen jól példázzák a kor sok száz hasonló perének jellegzetességeit.
Az értékes levéltári forrásokat bőséges jegyzetanyaggal kiegészítve tárjuk a látogatók elé, melyek megkönnyítik a széles körű tájékozódást, és a további kutatást. Ezeket a dokumentumokat a perhez kapcsolódó megfelelő háttéranyaggal [jegyzetek, bibliográfia stb.] egészítjük ki, mely elsősorban a korabeli sajtóban található információkkal világítja meg az egyes perek hátterét, és a velük kapcsolatos művek [irodalmi alkotások, versek, röplapok stb.] keletkezéstörténetét. A perek forrásanyagát folyamatosan kívánjuk bővíteni.
Kiállításunk tehát egy olyan sajátos dokumentumanyagot tesz hozzáférhetővé a látogató számára, mely eddig csak a szűk szakmai közönség számára volt elérhető. Mindezekből következik, hogy nemcsak a szakma számára hasznos, hanem fontos segédanyagként szolgál az iskolai oktatásban is.
A virtuális emlékkiállításban szereplő 175 oldalnyi levéltári dokumentumot a szövegben a
- jellel jeleztük.
"Ha már a korszellem a költő alkotását nem a költészet, hanem a büntetőtörvénykönyv szabályai szerint mérlegeli - jegyzi meg elkeseredetten visszaemlékezésében1 dr. Melléky Kornél, József Attila egykori ügyvédje2 - önmaga ellen követ el merényletet..."
S mi volt a bűne, hogy: "... hogy meglássa, meghallja, megtudja, megérezze, és ami a legszörnyűbb, kimondja azt, amit mások legfeljebb sejdítenek."
József Attilának már 18 éves korában, érettségiző diákként szembesülnie kellett az igazságszolgáltatás kegyetlen világával. Élete első perét a Lázadó Krisztus című verséért indították ellene "istengyalázás vétke" miatt. 1931 és 1934 között pedig egyszerre három bírósági eljárás is folyt ellene, a Döntsd a tőkét, ne siránkozz című verseskötete, a Sallai Imre és Fürst Sándor kivégzése elleni tiltakozásként készített röpirat, valamint a Lebukott című forradalmi verse miatt. Utoljára vádlottként 1936-37-ben állt József Attila a bíróság előtt a Tersánszky Józsi Jenő ellen indított szeméremsértés-perben .
A költő kisebb összeütközései a
törvénnyelLevéltárunk az 1920-30-as évek több jelentős magyar írójának a peranyagát őrzi. Elsősorban mégis a József Attila költői munkásságához kapcsolódó perdokumentációt szeretné bemutatni, mivel korukban precedens értékűek voltak, és jelentős hatással voltak a közvéleményre, illetve az irodalmi életre. Számos neves író, költő, és közéleti személy érintve volt bennük. Mindez nyomon követhető a korabeli sajtóban, és a vonatkozó irodalmi művekben.
Tanulmányozva ezeket a fontos irodalom- és jogtörténeti forrásokat számos új és érdekes információt tudhatunk meg a költőről és koráról.
A egyes perek dokumentumaiban tanulmányozhatjuk a "vádlott" József Attila sajátos logikáját, érv- és gondolatrendszerét. Olyan rendhagyó és veszélyes helyzetben figyelhetjük meg reakcióit, melynek tétje és következményei komolyak voltak. Érdekes például, hogy ezekre a kihívásokra hogyan reagált tizennyolc éves kamaszként, és hogyan felnőtt, ismert íróként. Egészen új arcáról ismerhetjük meg őt.
A kiállítás egyúttal megismertet a Horthy-korszak sajtópereinek jellegzetességeivel. Bepillanthatunk általuk a huszas-harmincas évek igazságszolgáltatásának mechanizmusába és működésébe, és megismerhetjük azokat a jellegzetes, a bírósági eljárás során alkalmazott dokumentum-típusokat, melyek egy-egy per során keletkeztek.
A javarészt sajtó útján elkövetett, "izgatás bűnéért" indított bírósági eljárások iratanyaga "jogtörténeti esettanulmányként" is szolgálnak, hiszen jól példázzák a kor sok száz hasonló perének jellegzetességeit.
Az értékes levéltári forrásokat bőséges jegyzetanyaggal kiegészítve tárjuk a látogatók elé, melyek megkönnyítik a széles körű tájékozódást, és a további kutatást. Ezeket a dokumentumokat a perhez kapcsolódó megfelelő háttéranyaggal [jegyzetek, bibliográfia stb.] egészítjük ki, mely elsősorban a korabeli sajtóban található információkkal világítja meg az egyes perek hátterét, és a velük kapcsolatos művek [irodalmi alkotások, versek, röplapok stb.] keletkezéstörténetét. A perek forrásanyagát folyamatosan kívánjuk bővíteni.
Kiállításunk tehát egy olyan sajátos dokumentumanyagot tesz hozzáférhetővé a látogató számára, mely eddig csak a szűk szakmai közönség számára volt elérhető. Mindezekből következik, hogy nemcsak a szakma számára hasznos, hanem fontos segédanyagként szolgál az iskolai oktatásban is.
A virtuális emlékkiállításban szereplő 175 oldalnyi levéltári dokumentumot a szövegben a
- jellel jeleztük."Ha már a korszellem a költő alkotását nem a költészet, hanem a büntetőtörvénykönyv szabályai szerint mérlegeli - jegyzi meg elkeseredetten visszaemlékezésében1 dr. Melléky Kornél, József Attila egykori ügyvédje2 - önmaga ellen követ el merényletet..."
S mi volt a bűne, hogy: "... hogy meglássa, meghallja, megtudja, megérezze, és ami a legszörnyűbb, kimondja azt, amit mások legfeljebb sejdítenek."
József Attilának már 18 éves korában, érettségiző diákként szembesülnie kellett az igazságszolgáltatás kegyetlen világával. Élete első perét a Lázadó Krisztus című verséért indították ellene "istengyalázás vétke" miatt. 1931 és 1934 között pedig egyszerre három bírósági eljárás is folyt ellene, a Döntsd a tőkét, ne siránkozz című verseskötete, a Sallai Imre és Fürst Sándor kivégzése elleni tiltakozásként készített röpirat, valamint a Lebukott című forradalmi verse miatt. Utoljára vádlottként 1936-37-ben állt József Attila a bíróság előtt a Tersánszky Józsi Jenő ellen indított szeméremsértés-perben .
József Attilának
több olyan konfliktusa is a törvénnyel, amely annak ellenére, hogy
kiállításunk nem tér ki az esemény- és jogtörténeti hátterükre, mégis
mindenképpen említést érdemelnek.
A Nem én kiáltok című verseskötete3 ellen a Szegedi Kir. Ügyészség akart bűnvádi eljárást indítani közbotrányokozás vétsége miatt4. Dr. Boross Dezső kir. főügyész a Szegedi Kir. Főügyészség elnökének írt hivatalos értesítésében azonban nem látta indokoltnak a bűnvádi eljárás megindítását.
A "Munkások" című költeménye miatt, mely először az illegális kommunista párt folyóiratában, a FRONT-ban5 jelent meg 1931 december 17-én, több alkalommal állt vádlottként bíróság előtt a költő6. Az ügyészség, mely osztályellenes izgatás és "bűntett feldicsérés"7 miatt nyolc sajtópert indított a lap munkatársai ellen, felmentette József Attilát a többi vádlottal együtt8.
A Szép Szó meghívására 1937. január 13-án Budapestre látogató Thomas Mann-nak, a Magyar Színházban tartott budapesti felolvasóestjén9 nem engedte a rendőrség, hogy a költő felolvassa a Nobel-díjas német íróhoz írt ünnepi ódáját10. A budapesti rendőrkapitányság úgy ítélte meg, hogy az ünnepi vers, - különösen annak utolsó sora11 - nem alkalmas arra, hogy egy politikamentes ülésen elhangozzék.
A rendőrség 1932-ben József Attila folyóiratából, a Fejtő Ferenccel együtt szerkesztett Valóságból12 csak egyetlen számot engedett megjelentetni, mivel azt: "József Attila író, a Forradalmi Írók Nemzetközi Szövetségének tagja szerkesztette." A júniusban megjelenő első számban látott napvilágot a költő Egyéniség és valóság című tanulmánya, mely közmegbotránkozást váltott ki mozgalmi körökben.
Voltak olyan precedens értékű konfliktusok is József Attila életében, melyben bár nem üközött a törvénnyel, mégis jelentős fordulópontot eredményeztek. Ezek közül kell kiemelnünk az ún.: "Horger-ügyet". A Tiszta szívvel13 című verse14 miatt, mely először a Szeged című lap 1925. március 15-i számában jelent meg15, Horger Antal16 professzorral, a szegedi egyetem dékánjával támadt afférja, aki ezért a verséért tanácsolta el a költőt március 30-án a tanári pályától17.
A Nem én kiáltok című verseskötete3 ellen a Szegedi Kir. Ügyészség akart bűnvádi eljárást indítani közbotrányokozás vétsége miatt4. Dr. Boross Dezső kir. főügyész a Szegedi Kir. Főügyészség elnökének írt hivatalos értesítésében azonban nem látta indokoltnak a bűnvádi eljárás megindítását.
A "Munkások" című költeménye miatt, mely először az illegális kommunista párt folyóiratában, a FRONT-ban5 jelent meg 1931 december 17-én, több alkalommal állt vádlottként bíróság előtt a költő6. Az ügyészség, mely osztályellenes izgatás és "bűntett feldicsérés"7 miatt nyolc sajtópert indított a lap munkatársai ellen, felmentette József Attilát a többi vádlottal együtt8.
A Szép Szó meghívására 1937. január 13-án Budapestre látogató Thomas Mann-nak, a Magyar Színházban tartott budapesti felolvasóestjén9 nem engedte a rendőrség, hogy a költő felolvassa a Nobel-díjas német íróhoz írt ünnepi ódáját10. A budapesti rendőrkapitányság úgy ítélte meg, hogy az ünnepi vers, - különösen annak utolsó sora11 - nem alkalmas arra, hogy egy politikamentes ülésen elhangozzék.
A rendőrség 1932-ben József Attila folyóiratából, a Fejtő Ferenccel együtt szerkesztett Valóságból12 csak egyetlen számot engedett megjelentetni, mivel azt: "József Attila író, a Forradalmi Írók Nemzetközi Szövetségének tagja szerkesztette." A júniusban megjelenő első számban látott napvilágot a költő Egyéniség és valóság című tanulmánya, mely közmegbotránkozást váltott ki mozgalmi körökben.
Voltak olyan precedens értékű konfliktusok is József Attila életében, melyben bár nem üközött a törvénnyel, mégis jelentős fordulópontot eredményeztek. Ezek közül kell kiemelnünk az ún.: "Horger-ügyet". A Tiszta szívvel13 című verse14 miatt, mely először a Szeged című lap 1925. március 15-i számában jelent meg15, Horger Antal16 professzorral, a szegedi egyetem dékánjával támadt afférja, aki ezért a verséért tanácsolta el a költőt március 30-án a tanári pályától17.