Berzsenyi Dániel-szobor
|
Szombathelyen (A három és fél méter magas
ércszobor egy 3,76 m magas kőtalapzaton áll. A talapzat két oldalán a költő
ódáiból a következő sorok olvashatók: "Csak sast nemzenek sasok", ill. "Állsz
még, állsz szeretett hazám.")
Károlyi Antal alispán, a Berzsenyi-Kör és a
Szobor-bizottság elnöke bízta meg a szobrászt a szobor elkészítésével.
A szobor leleplezésére 1896. december 8-án került sor Szombathely főterén.
Az ünnepségen részt vett. Heinrich Gusztáv és P. Thewrewk Emil a Magyar
Tudományos Akadémia és az egyetem, Vargha Gyula, a Kisfaludy Társaság, Jakab Ödön,
a Petőfi Társaság, Rákosi Jenő, az "Otthon" képviseletében vett részt. Jelen
volt többek között Horvát Boldizsár volt miniszter is. |

Kossuth-szobor |
Az 1892-ben készült mellszobor az idős
Kossuthot ábrázolja. A gipszből készült mű viszonylag kisméretű: 32.5 cm. A fejét
jobbra fordított Kossuthnak körszakálla van és bajusza. Feje elől kopasz. A derékban
elkeskenyedő alak ruházata: erősen redőzött, hanyagul átvetett kabát. Felirata a
váll alatt jobb oldalon olvasható: "Kiss 1892", elől a talapzaton pedig:
"Kossuth".
(Magyarországon összesen 98 Kossuth szobor van köztereken,
külföldön pedig 12, Turinban 3, Washingtonban, New Yorkban, Clevelandban, Münchenben,
a múzeumban, Londonban a múzeumban, melyet azonban a II. világháborúban lebombáztak.
Kiss György volt az első szobrászművészünk, aki először faragta ki Kossuth
szobrát 1872-ben.) |
Árpád-szobor |
Az 1880-ban készült el a művész Árpád
szobra, melynek gipszmásolatát Rákosi Jenő vette meg. A Honvédelmi Minisztériumban
állították ki az Árpád című szobrot. |

Gyászoló Géniusz |
Izsó Miklós szobrásztól öröklött
műteremben kezdte el faragni Kiss György a Deák Mauzóleumba szánt Gyászoló Géniusz
című szobrot. A Deák Mauzóleum tetején látható pályanyertes mű, az első nagyobb
magyarországi műöntvény volt, melyet a Schlick-féle gyár öntötte ércbe. |

Kisfaludy Károly-szobor |
Rómában, az osztrák-magyar nagykövetség
palotájában, a Palazzo di Venezia műtermében faragta meg carrarai márványból
Kisfaludy Károly szobrát a művész a Magyar Tudományos Akadémia felkérésére,
melyet az akadémia nagytermében állítottak ki 1882-ben. |

Veres Pálné-szobor |
A Vallás- és Közoktatásügyi Miniszter
megbízásából carrarai márványból készült szobrot 1906-ban állították fel az V.
kerületi Erzsébet téren. Eredeti helye a Reviczky-téren lett volna. A szobor
magassága 1.90 m, talpazata, mely mészkőből van: 1.65 m. magas. Az alkotás
adományokból valósult meg. A nőnevelésnek megindítójának állít emléket a
szobor, melynek 1906. május 5-én történt felavatásán a kultuszminiszter mondott
ünnepi beszédet, és Kiss György valamint fia, Kiss Károly leplezte le a művet.
Részt vett még rajta Bárczy István tanácsnok és K. Lippich Elek miniszteri
osztálytanácsos, az egyik leghíresebb művészetpártoló "szponzor". Ez volt a
fővárosban az első köztéri márványszobor. |
Arany János-szobor |
Az költőről készült mellszobor, melyet
Kiss György carrarai márványból készített Nagyszalontán, Arany János
szülőházában lett kiállítva 1896-ban. |

II. Rákóczi Ferenc-szobor |
A II. Rákóczi Ferencről mintázott
gipszből készült zsánerszobra a művésznek 1896-ban készült. Az alkotás egyik
kiegészítője alakja, a híres cigányzenész, Cinka (Czinka) Panna, aki az 1700-as
évek leghíresebb cigánybandáját hozta létre. Valószínű, hogy a művész arra a
téves feltevésre hivatkozva mintázta meg együtt a két alakot, mely szerint Cinka
Panna nevéhez fűződik a Rákóczi-induló létrejötte. |
Trefort Ágoston-szobor |
A Képzőművészeti Társulat 1883. évi
őszi kiállításán mutatta be a művész Trefort Ágoston vallás-és közoktatásügyi
miniszter márványból készült mellszobrát, mely a budapesti kir. egyetem orvosi
karának volt tulajdona. Ekkor állította ki Arany János mellszobrát, melyet gipszből
mintázott meg. |

Károly Róbert-szobor |
1881-ben a Fővárosi Tanács
kezdeményezésére tárgyalták az Országgyűlésen a honfoglalás ezredik évfordulója
alkalmával készítendő nagyszabású emlékművet. 1894-ben fogadta el a
képviselőház a Főv. Tan. felterjesztését. Zala György szobrászt és Schikenadz
Albert építészt bízták meg elkészítésével. De végül is csak 1929-ben készült
el véglegesen a Millenniumi emlékmű. A híres királyszobrok készítői olyan
nagyhírű szobrászok voltak mint Telcs Ede, Senyei Károly, Zala György, ifj. Vastagh
György, Holló Barnabás, Stróbl Zsigmond vagy Köllő Miklós. Ezek a között a
szobrászok találhatjuk Kiss Györgyöt is, aki a királyszobrok közül Károly Róbert
alakját mintázta meg. 1905-ben öntötte ki a szobrot bronzból. |
Leányrablás című
alkotása |
Ez a szoborcsoport a harmadik legnagyobb műve
vlt Kiss Györgynek, melyben egy török és egy bosnyák viaskodik egy lányért. |
Szavalat című
szoborLendvai Márton-szobor |
A pesti Vigadóban lett kiállítva az
1896-ban készített Szavalat című bronzszobra a művésznek, mely Lendvai Márton
színészt ábrázolta. |
Giovanni Pierluigi da
Palestrina és Jacopo Peri szobra |
1875-ben a Magyar Királyi Operaház számára
faragta meg a művész Jacopo Peri operaköltő és Giovanni Pierluigi da Palestrina
zeneszerző kőszobrát. A szobrokat Kiss György az Operaház külső
díszítésére készítette. A Palestrinát ábrázoló alkotást a Képzőművészeti
Társulat 1880. Évi tavaszi kiállításán állította ki gipszből megmintázva. A
Magy. Kir. Operaház homlokzatán lévő művek eredetileg homokkőből készültek. |

Irgalmas szamaritánus |
Az Irgalmas szamaritánus
szoborcsoportját, melynek erősen sérült gipszmásolata jelenleg a Nemzeti Galéria
pincéjében található, a müncheni képzőművészeti akadémia ezüst éremmel
jutalmazta. Az alkotásra a hazai közönség is felfigyelt a Műcsarnokban tartott
bemutatón. A 203 x 118 cm-es, hatalmas monumentális szobor egy rojtos kendővel
bekötött fejű férfit ábrázol, aki a latroktól kifosztott és megsebesített
fiatalembert emel fel, hogy szamarára tegye. A művész jelzése az alkotás jobboldalán
lent olvasható: "Kiss György, München, 1880." A művész alkotása mellett
ugyanekkor Feszty Árpád: Golgotha című alkotása is nagy feltűnést keltett. A magyar
kormány 1000 forint ösztöndíjjal támogatta tanulmányait, melyet Rómában végzett,
ahol a Deák-mauzóleum Gyászoló Géniusz című szobrát készítette el.
Itthon hivatalosan, a Képzőművészeti Társulat 1885. évi országos ált.
kiállításán került bemutatásra a szobor bemutatására, mellyel a Képzőművészeti
Társulat nagydíját nyerte el Kiss György. |

Gyilkos című szobor |
A Képzőművészeti Társulat 1882. Évi
őszi kiállításán állította ki a Gyilkos című művét. Ezen a kiállításon
mutatta be többek között a Szentkirályi Mór mellszobrát, mely Budapest Sz.főv.
tulajdona volt, valamint Szent Péter, ill. Szent Pál szoborműveket. |

Júdás csókja című szobor |
A 72.5 x 61 x 45.5 cm-es gipsz szobrot 1898.
december 31-én a főváros 600 forintért vásárolta meg a művésztől. Ez a szobor
Jézus elfogatásának azt a stádiumát ábrázolja, mikor Júdás üdvözölve
megcsókolja a megváltót. Jézus alakját a szobrász szemből ábrázolja és mögötte
látszik Júdás, aki őt jobb kezével átölelve előrehajol és megcsókolja arcát,
bal kezében pedig harminc ezüstpénzt tart. A szobor baloldalán olvasható felirat:
"Júdás! csókkal árulsz el." , valamint a művész neve és az alkotás
készítésének dátuma: 1898. |

Kakastolvaj, (Csirkefogó) című szobor |
1885-ben a budapesti országos kiállításon
számos más kiállítás mellett nagy feltűnést keltett Kakastolvaj című
alkotásával. Az alkotás a tettét már rég megbánó kisfiút ábrázol, aki lopott
kakasát eldobná, ha elengedné egy ruháját marcangoló kutya. A főváros vásárolta
meg a bronzból készült szobrot, melyet jóval később, 1927-ben a VIII. kerületi
Krúdy Gyula utcánál kiöblösödő parkban fel is állítottak. |
A korhely című szobor |
|
A betyár című szobor |
A Képzőművészeti Társulat 1886. Évi
őszi kiállításán lett kiállítva a művész A betyár (horgany), valamint A korhely
(gipsz) című alkotása. |
Tilos évezet című
alkotás |
A Képzőművészeti Társulat 1887. Évi
őszi kiállításán mutatták be a művész Tilos élvezet című bronzszobrát. |
Bolgár török
menekülteket támad meg című alkotás |
A kevésbé ismert gipsz szoborcsoport a
Képzőművészeti Társulat 1879 decemberében lett kiállítva. |

Faun-sorozat |
A szerelmes (Incselkedő) Faun
A
Faun-sorozat részét képezi A szerelmes Faun című szobor, melyet a művész 1899.
június 7-én a fővárosnak ajándékozott. A szobor magassága 177 cm, értéke pedig
2000 korona volt.
Faun kutyákkal
A Faun-sorozat részét képező alkotás 1911-ben készült. A 152 cm-es gipszből
készült szobor az öreg Faunt ábrázolja egy nőstény komondor kutyával küzdve, aki
kölykeitől akar megfosztani. Hátul, a kutya lábai között a sziklán olvasható Kiss
György neve, valamint a készítés dátuma. Jelenleg a szobor, erősen sérült
állapotban látható a Magyar Nemzeti Galériában.
Faun gyermekével című szobor
A művész által 1896-ban készített 90.3 x 63.3 cm-es bronz szobor egyik legszebb
alkotása Kiss Györgynek. A profilírozott talpazaton Faun alakja helyezkedik el,
oldalán egy síró gyermekkel, akit szájához emelt síppal szórakoztat. Jelenleg a mű
a Magyar Nemzeti Galériában található. |

Fra Luca Imbrisimovics de Posega szobra |
Szlavonia megszabadítójának szobra,
Pozsegán (ma Slavonska Pozega - Horvátország) lett kiállítva. Az 1620-ban született
ferences-rendi szerzetes 1672-ben népfölkelést szervezett a török fennhatóság
lerázására. 1684-ben török fogságba esett, de a törökök nem ölték meg, csak
kegyetlenül megkínozták. végül is, miután bebörtönözték Pozsega városába,
hatalmas váltságdíjjal lefizetése árán szabadon bocsátották. Luka szerzetes a
szlavón történelemben "Sokol", azaz Sólyom néven vált ismertté. 1698-ban halt
meg a pozsegai ferences rendi kolostorban. Luka testvér neve úgy él a szalvon emberek
emlékezetében, mint Kapisztrán szerzetes neve a magyarokéban. Ennek a legendás
alaknak állított emléket a művész, mikor megfaragta a 2 és fél méteres
ércszobrot.
Ezt a művét 1892 márciusában leplezték le. A művész 18.000. forintot
kapott a szobor elkészítéséért. A mű megfaragásával egyidőben készült másik
jelentős szobra is, a Pécsett látható Szepessy Ignác szobra, ezért számos
hasonlóságot lehet felfedezni a két alkotás között. |

Szepessy Ignác pécsi püspök szobra |
Az egri születésű Szepessy Ignác főúri
családból származott. Tanulmányai után papi pályára lépett. Pesten filozófiát
tanult, Bécsben pedig teológiát. Huszonhárom éves volt, mikor pappá szentelték.
Alig huszonnyolc évesen kanonok lett. Negyven éves korára lett Erdélyben püspök,
később pedig pécsi püspök. Tíz évig töltötte Pécsett ezt a magas papi
méltóságot. A jeles egyházi író a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja
volt. Szepessy Ignác szobrát négy évig tartó gyűjtés eredményeként sikerült
elkészíteni. Kiss György által faragott szobor úgy ábrázolja a püspököt, mintha
az oltár lépcsőjéről lépne le. A másfélszeres emberi magasságú bronzból
készült alakot a budapesti Beschorner-féle műintézetben lett kiöntve. A sziléziai
grátnitból készült talapzatot két dombormű díszíti. Az egyik a liceum terveit, a
másik pedig Pécs városának díszmagyarba öltözött képviselőit mutatja be. A
szobrot 1892-ben készítette Kiss György. |

Andrássy-lovasszobor |
Az Andrássy-szobor pályázatán a magyar
művészek közül részt vett többek között Zala György, Szécsi Antal és Kiss
György. A versenynek külföldi pályázói is voltak. A bírálóbizottság tagjai
között volt a belügyminiszter, gr. Batthyány Béla, Keleti Gusztáv, Cziegler Győző.
Az első díjat Zala György nyerte. A nyertes pályadíjakat az akadémia dísztermében
állították ki közszemlére. |

Krisztus a betegek közt című szoborcsoport |
A Hauszmann Alajos által tervezett Üllői
úti kórház homlokzatán lévő szoborcsoport közepén Krisztus áll, mely 12 láb
magas. Körülötte pedig négy alak foglal helyet, két felnőtt és két gyermek. Jobb
oldalról egy vak aggastyán térdel Jézushoz fiára támaszkodva kezében mankóját
tartva, a másik oldalon pedig egy anya haldokló fiát átkarolva térdel Jézushoz. |
Beöthy László
domborműve a komáromi emléktáblán |
1895-ös dombormű, mely bronzból lett
kiöntve Beöthy László (1826-1857) humorista, regényíróról készült, aki humoros
írásaival a szabadságharc után vált népszerűvé. |

II. Lajos király halála című dombormű |
A Mohácson felállított bronzrelief II.
Lajos halálának pillanatát árbázolja, amint a Csele patakba esik lovával. A szobor
1897-ben készült. |

Immaculata conceptio |
1885 és 1886 között született a művész
Immaculata conceptio (Szeplőtelen fogantatás) című kőszobra, mely Pécsett, az
Irgalmas rendiek templomának (Széchenyi tér - Bem u. sarok) íves záródású
fülkéjében látható. |

Szent István |
Szent István szobor az esztergomi bazilika
előtt található szignó nélkül, nagy valószínűséggel Kiss György alkotása. |

Szent László |
Szent István szobor az esztergomi bazilika
előtt található szignó nélkül, nagy valószínűséggel Kiss György alkotása. |
Szent Erzsébet |
A négy szent életnagyságú szobra, melyek
homokkőből készültek, Temesvárott, a piarista főgimnázium és templom
megrendelésére készítette a művész. |
Kálvin téri szökőkút
alakjai |
|
Ipolyi Arnold emlékműve |
Fraknói Vilmos nagyváradi apátkanonok
megrendelésére készítette el Kiss György Ipolyi Arnold síremlékét, mely a
püspököt teljes ornátusban ábrázolja. Az életnagyságú márványszobrot, melyet a
művész egy bronzból készült fülékbe helyezve ábrázolt, Nagyváradon állították
fel. |
Raffaello Santi-szobor |
1883-ban jelentős
nemzetközi díjat nyert Raffaello Santi (1483-1520) olasz festőről mintázott,
Urbinóban felállított emlékszobrával. A 64 pályázó közül a harmadik nagydíjat
kapta.
Az első Relli nevű turini szobrász volt, második Lucheri florenci művész, a
harmadik pedig a művész. A talapzat négy oldalát domborművek díszítik Raffaello
életéből egy-egy jelenettel.
Az szobor eredeti példánya Rómában van ismeretlen helye. |

Haldokló honvéd zászlótartó című szobra |
A művész szobrát, mely fából lett
kifaragva Kossuth Lajosnak ajándékozták Turinban. Az alkotás egy ágyúcsőre
hanyatló haldokló katonát ábrázol, kinek a jobb kezében egy zászlórúd letört
darabja látható, bal kezében pedig erősen markolja a zászlót. |

Imádkozó honvéd |
Az 1914-ben készített gipsz szobor egy
kezét imára kulcsoló honvédot ábrázol, végtelen szomorúsággal az arcán,
lábánál fegyvere. Feltehetően fiának, Károlynak állított emléket a művész. |

Szorult helyzetben című alkotás |
A művész 1899-ben készült bronzszobra egy
kofát ábrázol, akinek az orrát a fején lévő kosárból lenyúló liba csípi meg.
Ma a szobor ismeretlen helyen van. |

A birkózó szerecsenek |
Ismeretlen időpontban alkotta a művész a
kétalakos, egymással birkózó meztelen szerecsen márványszobrát. Az alakok
kimunkálása vetekedik az Apagyilkos című alkotásának virtuozitásával. Az alkotás
jelenleg a Magyar Nemzeti Galéria pincéjében van. |

Nagy Lajos szobra |
Az esztergomi bazilika eredeti
főbejáratának két oldalán látható Telegdy Csanád érsek és Nagy Lajos király
négyméteres fehér márványszobra. A büszke tartású és nézésű király szobra 4
méter magas és carrarai márványból készült 1894-ben. Nagy Lajos király szobrát,
valamint Telegdy Csanád érsek márványszobrát Vaszary Kolos hercegprímás személyes
kérésére készítette el Kiss György. |

Fényképész-szobor |
Az Országház városi oldalán levő
folyosónak dunai oldalán lévő részén látható a művész mesterségszobrainak egyik
darabja, a kőből készült Fényképész szobor, melyet 1895-ben készített. |

Apród szobrok |
Az országház díszlépcsőjén álló 4,
egyenként 3 méter magas pirogránitból készült festett apródszobrok a magyar
koronát és a koronázási jelvényeket tartják. |

Kapucinus mellszobor |
A Magyar Nemzeti Galériában lévő 54.5
cm-es tanulmányfej gipszből készült. A mellig ábrázolt öreg kapucinus feje kissé
elfordul balra. Haja, bajusza, szakálla rövid, homloka és arca ráncos. Csuklyája
pedig feltűrt. A mű talapzata tulajdonképpen egy kétcsatos könyv, melyről
rózsafüzér lóg le, melynek jobb oldalán Kiss György neve olvasható.
Készítésének dátuma: 1882. |

Szentkirályi Mór-szobor |
Kiss György 61 cm-es szobrot márványból
faragta meg. A magas homlokú, balra fésült, hullámos hajú, dús szakállú férfi
feje kissé jobbra néz. Atillában, ill. félvállra vetett köpennyel, csokorra kötött
nyakkendővel ábrázolta Szentkirályi Móricot a művész. |

A sebesült harcos |
1889-ben készítette Berlinben Kiss György a
Sebesült harcos című művét, melyet a művész bronzból készített. |

Királyi Pál-szobor |
A főváros törvényhatósága és az új
Városháza közgyűlési terme részére rendelte meg a művésztől a főváros Királyi
Pál volt bizottsági tag és a Pesti napló egykori szerkesztőjének szobrát. A 60
cm-es márványszobor Király Pált kissé jobbra fordított fejjel, szakállasan és
gyér hajjal ábrázolja. Ruházata: atillát visel, mely kigombolva látható, alatta
pedig inge és mellénye. A szobor jelzése hátul olvasható: "Kiss 93." A szobrot
1893-ban állítottak ki a közgyűlési teremben. Jelenleg a Magyar Nemzeti Galériában
található. |

Telegdy Csanád érsek szobra |
Telegdy Csanád érsek Nagy Lajos idejében
élt. A király támogatásával állítatta helyre 1331 és 1349 között az erősen
megrongálódott esztergomi főszékesegyházat. Ezért is látható a 4 méteres fehér
carrarai márványból készült szobor oldalán a székesegyház korabeli kisméretű
épülete. A Vaszary Kolos hercegprímás felkérésére készült alkotást a korabeli
sajtó is kedvezően fogadta. |

Esztergomi Szentháromságszobor |
Kiss György által készített esztergomi
Szentháromságszobor építészeti része Dvorzsák Ede terve szerint készült Czigler
Győző műegyetemi tanár instrukciója alapján. Az művet 1900. augusztus 14-én
avatták fel Frigyes cs. és kir. főherceg jelenlétében. A műalkotás részben a
esztergomi Főkáptalan, részben közadakozás során befolyt pénzösszegből, részben
pedig Esztergom város támogatásával készült. A homokkőből faragott szoborcsoport
alakjai egy szépen képzett magas talapzaton helyezkednek el, fölöttük három karcsú
oszlopon nyugvó párkányzat látható. A világot ábrázoló földgömbön az Atya és
Fia ül, fölöttük pedig a Szentlélek lebeg. A csoportozat csak egy részletét alkotja
a szobornak. A hármas oszlop között ismét egy hármas csoportozat látható: Mária,
Szent Rókus és Szent Sebestyén. A talpazatot háromszögletben lépcső veszi körül.
Szent István, Szent Erzsébet valamint Szent László alakjai állnak a három sarkon. |

Jézus Szíve oltár |
Jézus Szíve oltár, mely az esztergomi
bazilikában található. |

Szent Márton szobra |
1911-ben készítette a művész márványból
Szent Márton szobrát, mely az esztergomi bazilikában látható. |

Szüleiről készült relief |
1900-ban készítette a művész az
életnagyságú reliefet gipszből. |

A három kassai vértanú szoborcsoport |
Az 1912-ben felavatott márvány szoborcsoport
háromalakos. A vértanúhalált halt papok arcán elszántság, ill. beletörődés
látható. A kereszthajó két szárnyában található három-három oltár közül az
egyiken foglal helyet a Kassai vértanúk márványszobor-csoportja. |

Szent Anna című szobor |
1913-ban, Szabó Géza plébános kérésére
készítette a művész kétalakos Szent Anna című alkotását, melyet édesanyjáról
mintázott meg. A mű, melynek másik alakja, Mária, a szászvári plébániatemplomban
került elhelyezésre. A gipszből készült szobrok festve vannak. |

Kossuth Lajos 1848-ban |
A mellszobrot a művész Kossuth
dagerotípiájáról készítette. Az 1882-ben készült 72 cm nagyságú mellszobrot
gipszből készítette a művész. A közel derékig ábrázolt Kossuth fejet, egy
barokkos talpazatra állította Kiss György. Talpazatán olvasható felirat: Kossuth.
1848. oldalán lévő írás pedig a művész nevét és a készítés dátumát
tartalmazza. |

Izsó Miklós síremléke |
Az 1880-as évek közepén elkészített
síremlék tervét, mely márványból készült volna, nem fogadták el. |

Apostolok - pécsi székesegyház |
1885 és 1886 között
olyan kiváló festők társaságában dolgozott a Pécsi Székesegyház szobrain, mint
Lotz Károly és Székely Bertalan.
A pécsi székesegyház déli homlokzatára a 12 apostol szobrát Kiss György Troll
Ferenc pápai prelátus és apát, - mint a pécsi székesegyház építési
bizottságának elnöke - megrendelésére készítette el. A rendkívül szigorú
feltételeket tartalmazó szerződést 1884. szeptember 10-én kötötte a művész az
építési bizottsággal.Ennek értelmében Kiss György a 2 és fél méter magas
sóskúti kőből faragott apostolszobrokat, egyenként 800, összesen tehát 9600
forintért készítette. Az eredetileg kitűzött időpont - 1886. március 1. -
előtt, már 1885-ben álltak az apostolszobrok. Az apostolszobrok közül ma kettő a
püspöki palota kertjében, tíz viszont a volt papnövelde udvarán van. Az apostol
szobrok elhelyezkedése nyugatról kelet felé haladva a következő volt: Fülöp a
kettős kereszttel, ifjabb Jakab könyvvel és kallóval (posztókészítő kallóval
sújtotta agyon), Júdás Tádé bárddal (lefejezték), Simon fűrésszel
kettéfűrészelték), idősebb Jakab vándorbottal és tömlővel, Péter könyvvel és
kulcsokkal, Pál karddal, János kehellyel, Bertalan késsel (mivel azzal nyúzták meg),
Tamás lándzsával (mivel azzal sebezték halálra), András ferdekereszttel (erre
feszítették fel), Máté tollal és nyitott könnyvel, Az erősen megrognálódott
apostolszobrok, melyek 1885. szeptember 21-e óta álltak a székesegyház déli
homlokzatán, Antal Károly szobrai kerültek. |
Árpád-szobor |
Az 1882-ban készült el a művész Árpád
fejedelemről készített broznszobra, melynek gipszmásolatát Rákosi Jenő vette meg. A
volt Honvédelmi Minisztérium palotájában állították ki Huszár Adolf alkotásaival
együtt. |
Szondy György-szobor |
1885. október 3-án szentelte fel a
bíbornokprímás Szondy Györgynek, a drégelyi vár hős kapitányának kápolnáját,
mely nem messze található a vártól. Az 1860-as években indult meg az a mozgalom, mely
az tűzte ki célul, hogy a hős várvédő emlékére szobrot emeljenek. Simor János
hercegprímás megbízásával végül is Lippert pírmási építész tervezte meg azt a
kápolnaépületet, mely 30.000 frt-ba került. Belsejében lett felállítva Kiss György
műve, a Szondy-szobor, melyen felavatásán sok jelentős személy is megjelent. Ünnepi
beszédet pedig Simor János hercegprímás tartott. |
A hegymászó álma |
A szobrocska egy földgömbön nyugvó
hegymászót ábrázol, aki a mesebelien megmintázott holdba kapszkodik. A földgömböt
három oroszlánkarmos torzó tarja. |

Zichy Gyula-szobor |
1900-ban készítette a művész Zichy Gyula
pécsi megyéspüspök mellszobrát márványból, mely a pécsi Jézus Szíve templomban
lett fellállítva. |
Boldog Kunigunda |
Az 1901-ben készített márványszobrot a
művész az esztergomi bazilika részére készítette. |

Stolcz-féle síremlék Pécsett |
Az 1901-ben, márványból készült
síremléket, mely Máriát ábrázolja a gyermek Jézussal a pécsi Köztemetőben
állították fel. |
Szent Antal-szobor |
1901-ben kőből készítette el Szent Antal
szobrát a művész az esztergomi bazilika részére. |
Szent Erzsébet-szobor |
A márványból készült Szent Erzsébet
szobor, melyet a művész 1901-ben készített az esztergomi bazilikában látható. |
Liszt Ferenc dombormű |
A budapesti Zeneművészeti Főiskolában lett
kiállítva a művész 1900-ban faragott domborműve, mely márványból készült. |
Irgalmas nővér című
szobor |
A gipszből készült mellszobor - melyet a
művész 1900-ban készített - , egy irgalmas nővért ábrázol, kinek ruhájából
rózsafüzér lóg ki. Jelenleg a mű ismeretlen helyen van. |
Bonnaz Sándor püspök
szobra |
Az 1900-ban készült mellszobor, mely Bonnaz
Sándor csanádi püspökről készült a temesvári volt zárdában volt felállítva. A
szobrász márványból készített a művet. |
Leányrablás című
alkotása |
Ez a szoborcsoport a harmadik legnagyobb műve
volt Kiss Györgynek, melyben egy török és egy bosnyák viaskodik egy lányért. A
gipszből készült nagyméretű szoborcsoportot 1875-ben készítette a művész
Münchenben. A Müncheni Képzőművészeti Akadémia díjjal jutalmazta. |
Apagyilkos című szobor |
1876-ban Rómában töltött a művész egy
évet. Itt mintázta meg az Apagyilkos című szobrát, mellyel a római művészi
körökben is nagy elismerést váltott ki. Hazai körökben a Képzőművészeti
Társulat 1882. Évi őszi kiállításán állította ki ezt a 112 cm-es márványból
készült alkotást, melynek profilirozott peremén a művész neve, ill. az 1915-ös
dátum olvasható. Jelenleg a szobor A Magyar Nemzeti Galériában van. Ezen a
kiállításon mutatta be többek között a Szentkirályi Mór mellszobrát, mely a
főváros tulajdona, valamint Szent Péter, ill. Szent Pál szoborműveket. |
Forradalom című szobor |
Az 1918-ban készült szobor egy izmos,
mezítelen alakot ábrázol, aki egyik kezében fegyvert fog, fején a jakobinusok
sapkája látható. Lábával egy kétfejű sast tapos el, amelyet saját koronájával
sújt agyon. |
Kerepesi temetőben
található síremlék |
Az 1917-ben készített alkotásban szinte az
ismeretlenben elhunyt fiának állított síremléket a művész. A kétalakos
kompozícióban Krisztust ábrázolja és keze a kereszt köré fonódva, és könyörgő
arccal fordul az Atya felé, aki messzire nézve tekintettel emeli fel a három. |

Halott honvéd |
Az 1919-ben készült alkotás egy halott
huszárra hanyatló asszonyt ábrázol, arcán végtelen fájdalommal. Mögötte egy
kislány alakja látható, aki halott apja kezét szorítja. A halott apa lábánál pedig
egy kis fiú ül apja karjával játszadozva. |
A csibész |
Az 1886-ban készült bronzszobor jelenleg a
ismeretlen helyen van. |
Baleset című szobor |
Az 1886-ban készült gipszből készült
szobor magántulajdonban van. |

Dombormű az Erzsébetvárosi templom homlokzatán |
Az erzsébetvárosi római katolikus
plébániatemplom, melyet Steindl Imre tervei szerint épült 1901-ben szenteltek fel. A
kereszthajók északnyugati oldalán lévő bejárók fölött, lévő domborművek
valamint az oromzat csúcsán álló Szent Erzsébet Kiss György műve. |

Angyalok |
A kőbányai katolikus templom külsején
található az angyalok című alkotása, mely kora realisztikus sítlusában lett
megmintázva. |
A korhely című szobor |
A Képzőművészeti Társulat 1886. Évi
őszi kiállításán lett kiállítva a művész A korhely (gipsz) valamint A betyár
(horgany)című alkotása. Mindkét alkotás a Magyar Nemzeti Galériában található. A
korhely című mű, mely 1885-ben készült azt a pillanatot ragadja meg, mikor a
részeg parasztot asszonya csitítgatja. A férfi széles mozdulattal emeli magasba
karját, az asszony pedig a válláról lecsúszó szűr után kap. |
Konstantin megtérése |
Az 1885-ben különleges fából készült
dombormű jelenleg a Pécsi Janus Pannonius Múzeumban található. |
Béke című relief |
1916-ban mintázta meg a művész, melynek
baloldalán bolgár, német, osztrák és török és magyar katonák látható, vagyis a
központi hatalmak katonái, jobboldalon pedig az antant képviselői: olasz, francia,
szerb, angol és belga katonák. Az alkotás központjában áll Krisztus, aki béréke
intve helyezi kezét a fegyverekre, a harc azonban szakadatlanul folyik körülötte. |
A betyár című szobor |
A Képzőművészeti Társulat 1886. Évi
őszi kiállításán lett kiállítva a művész A betyár (horgany), valamint A korhely
(gipsz) című alkotása. Mindkét alkotás a Magyar Nemzeti Galériában található. |
Tilos évezet című
alkotás |
A Képzőművészeti Társulat 1887. évi
őszi kiállításán mutatták be a művész Tilos élvezet című bronzszobrát, mely
egy szivarra gyújtó suszterinast ábrázol. Az Országos Magyar Képzőművészeti
Társulat külön elismerősben részesítette szobráért a művészt. |
Bolgár török
menekülteket támad meg című alkotás |
A kevésbé ismert gipsz szoborcsoport a
Képzőművészeti Társulat 1879 decemberében lett kiállítva. |
Ivan Gundulics szobra |
Zágráb városában van kiállítva a neves
dalmata-szláv költő, Ivan Gundulics állószobra, melyet a művész márványból
faragott meg. |

Dulanszky püspök címere a pécsi székesegyházon |
A kőből készült nagyméretű szobrok,
melyeket a művész 1884-ben faragott, pécsi székesegyház nyugati homlokzatán
foglaltak helyet. Ők voltak az alapítói. Jobbról: Szent István, balról: Szent Mór
és középen: Szent Péter. A kapu feletti részt Dulanszky püspök címere díszíti.
Ill. a harmadik és negyedik oszlopfő levelei közé Krisztust és egy kerubfejet,
valamint egy kígyóval viaskodó sast faragott. |

Dulanszky Nándor püspök szobra |
Az 1895-ben meghalt püspök mellszobrát a
művész készítette carrarai márványból 1896-ban, mely a pécsi székesegyház
altemplomában lett kiállítva. A szobor érdekessége, hogy nem modell után készült,
hanem emlékezetből. |

A magyar szentek hódolata Szűz Mária előtt |
A pécsi székesegyház déli bejárata
fölött helyezkedik el a 2.30 x 1.15 m-es félköríves háromszögletű kompozíció. A
hétalakos műben három háromalakos elrendezést valósított meg Mária és a kisded
alakjával együtt, aki az alkotás közepén foglal helyet. A magyar szentek sorrendben:
Szent László, Szent Margit, Adalbert püspök, Szent Imre, Szent Gellért és Szent
Erzsébet. A Pécsi székesegyházon található relief 1885-ben született. |
Bátyám |
A gipszből készült kisméretű mellszobrot
1885-ben mintázta meg testvéréről a művész. Korábbi feljegyzés szerint a család
birtokában volt. |
Évődő testvérek |
A művész alkotásról keveset tudunk. Az
1885-ben mintázott gipsz szobor jelenleg ismeretlen helyen van. |

Mulató paraszt |
Az 1885-ben készült kisméretű gipsz szobor
jelenleg a Magyar Nemzeti Galéria tulajdonában van. |
Szent István, Szent Imre,
Szent László és Szent Erzsébet |
A négy szent életnagyságú szobra, melyek
homokkőből készültek, Temesvárott, a piarista főgimnázium és templom
megrendelésére készítette a művész. |
Don Bosco-szobor |
A Torinóban kihirdetett nemzetközi
pályázaton, a beérkezett hatvankét pályamű közül a szoborbíráló bizottság Kiss
György szobrát ajánlotta megvételre. Az alkotás Don Bosco-t, ki híres hittérítő
volt az indiánok között, egy magas talapzaton ülve ábrázolja a művész teljes papi
ornátusban. Előtte lévő lépcsőn hittérítő társa több gyermeket vezet fel
virággal. A szobor hátsó részén egy indiánsátor található, melyből egy nő néz
ki, mellette pedig egy indián férfi, aki nézi a sátor előtt álló hittérítőt, ki
kezében egy magasra tartott keresztet tart. A szoborcsoport oldalán pedig egy harmadik
hittérítő alakja helyezkedik el amint egy beteg gyermeket gyógyít. A szoborcsoport
1912-ben készült. |
Kinizsi Pál-szobor |
A művész teljes életnagyságban faragta meg
Kinizsi Pál szobrát, aki bal kezében zászlót lobogtatva riadót fúj a vár
fokáról. |
Mária-emlék Temesvárott |
Temesvárott, a Dózsa téren 1907-ben
állították fel a művész Mária szobrát, azon a helyen, melyen a néphit szerint
Dózsa Györgyöt Szapolyai János izzó trónon megölette. A szobor Máriát ábrázolja
karján a kis Krisztussal. A szobor egyben a megbékélés emlékműve, mely fátylat vet
a szörnyű tragédiára, Dózsa halálára. |
Szent György-szobor |
1889-ben Berlinbe költözött a művész, és
ebben az időszakban - 1889-1890-ben - született egyik legszebb pályázati műve, a
Szent György-szobor, melyet a volt császári palota udvarán állítottak fel.
Leleplezését azonban már nem várta meg, mivel a pécsi székesegyház az 1891. június
22-i felszentelésére hazajött. |

Jubileumi feszület Gyűdön |
Zichy Gyula megyéspüspök felkérésére
készítette el horganyból a művész 1900-ban a Szászváron felállított corpus
mását (Mária)Gyűdön is. |

Jubileumi feszület Pécsett |
Toller Ferenc püspök
felkérésére készítette el a művész a Szászváron felállított corpus mását
1900-ban, melyet Pécsett a havi-hegyen állítottak fel. |

Jubileumi kereszt |
1900-ban ajándékozta a
településnek hatalmas méretű jubileumi keresztjét, mely az egyik legszebb Corpusnak
számít Magyarországon. A horganyból készült Corpus Christi 2m 20 cm nagy a
kereszttel pedig 5m 50 cm magas. Ugyanezt a keresztet készítette el Zichy Gyula
megyéspüspök, - Dulanszky Nándor utóda -, megbízásából Gyűdre és Troll Ferenc
püspök megbízásából Pécsre, a Havi-hegyre. |
Vaszary Kolos mellszobra |
1912-ben készült Maszlagi Ferenc szobrával
egyidőben Vaszary Kolos hercegprímás márvány mellszobra is, mely az esztergomi
bazilikában lett kiállítva. |

Pécsi Szentháromságszobor |
Az 1908-ban elkészült Szentháromságszobor
sóskúti kőből lett faragva. A hatalakos műalkotást 5 darab bronzból készült
dombormű is kiegészíti. Az alakok Máriát, Szent Sebestyént, Szent Rókust, Szent
Antalt, az Atyaistent valamint Krisztust ábrázolják. A javarészt közakadakozásból
összegyűjtött pénzből készült alkotásért a művész 21.490 ft.-t kapott. |
Páduai Szent Antal szobra |
1912-ben készítette a művész gipszből a
szobrot, mely Szászváron maradt a család tulajdonában. |
Mária segíts szobor |
Az 1914-ben elkészített gipsz szobor
Szászváron maradt a család tulajdonában. |
Hálaadás-szobor |
1918-ben utolsó éveiben készült a
Hálaadás című gipszből készült műve a művésznek, mely ma ismeretlen helyen van. |
Temesvári síremlék |
A temesvári köztemetőt díszíti egy
ismeretlen időpontban készült márványműve. |
Szent Erzsébet |
Kőből készült Szent Erzsébet szobra a
temesvári volt katolikus főgimnázium templomában volt kiállítva. |
Szent Imre |
Kőből készült Szent Imre szobra a
temesvári volt katolikus főgimnázium templomában volt kiállítva. |
Szent István |
Kőből készült Szent Erzsébet szobra a
temesvári volt katolikus főgimnázium templomában volt kiállítva. |
Szent László |
Kőből készült Szent László szobra a
temesvári volt katolikus főgimnázium templomában volt kiállítva. |

Szent László |
Szent László színes majolika dombormű.
Nagyvárad - Székesegyház. Keletkezés éve bizonytalan. |
Tetszhalott |
A márványból készült szobra a Magyar
Nemzeti Galéria tulajdona. |
Zrínyi Ilona |
A szoborról nem sokat lehet tudni. Kőből
készítette a művész ismeretlen időpontban. Jelenleg ismeretlen helyen van. |
Zrínyi Anna |
A kőből készült szobor a pécsi Janus
Pannonius Múzeumban lett kiálltva. |
Katona |
A fából faragott katona-szobrot a művész
bátyjáról készítette. |
Apatini
Szentháromságszobor |
Az 1902-ben készített szobor homokkőből
készült bronzreliefekkel díszítve. |

Géniusz |
A pécsi Nemzeti Színház tetején látható
a szobrász 1895-ben készített Géniusz című nagyméretű bronzszobra. |
Szigligeti Ede szobra |
A pécsi Nemzeti Színház számára
készítette Kiss György 1895-ben a pirogránitból készült szobrot, melyet Erkel
Ferenc, valamint Csiky Gergely szobrával együtt a főhomlokzaton állították fel. |
Csiky Gergely szobra |
A pécsi Nemzeti Színház számára
készítette Kiss György 1895-ben a pirogránitból készült szobrot, melyet Erkel
Ferenc, valamint Szigligeti Ede szobrával együtt a főhomlokzaton állították fel. |
Erkel Ferenc szobra |
A pécsi Nemzeti Színház számára
készítette Kiss György 1895-ben a pirogránitból készült szobrot, melyeket Csiky
Gergely és Szigligeti Ede szobrával együtt a főhomlokzaton állítottak fel. |
Kisfaludy Károly szobra |
A pécsi Nemzeti Színház számára
készítette Kiss György 1895-ben a pirogránitból készült szobrot, melyet
Vörösmarty szobrával együtt az oldalhomlokzaton állítottak fel. |
Vörösmarty Mihály szobra |
A pécsi Nemzeti Színház számára
készítette Kiss György 1895-ben a pirogránitból készült szobrot, melynek
alapanyagát Zsolnay Vilmos adta. A szobor az oldalhomlokzaton kapott helyet. |
Péter és Aba Sámuel
szobra |
Péter és Aba Sámuel szobra az Országház
nyugati homlokzatán látható. A művész 1894-ben készítette kőből. |

Hit és a Jótékonyság |
Az Országház felsőházi üléstermében
láthatóak a Hit és a Jótékonyság című allegorikus szobrai a művésznek, melyet
1895-ben készített kőből. |

Pénzverés, a Posta, távíró, telefon és a
Tőzsde kereskedelem szobrok |
Az Országház képviselőházi társalgóban
láthatók a művész kőből készült mesterségszobrai: a Pénzverés, a Posta,
távíró, telefon és a Tőzsde, kereskedelem szobrok, melyeket 1895-ben és 1896-ban
faragott meg. |

Vadász-szobor |
Az országház városi oldalán lévő
folyosón lett kiállítva Kiss György Vadász című alkotása, melyet 1895-ben
készített kőből. |

Kosárfonó-szobor |
Az Országház dunai oldalán levő folyosón
tekinthető meg Kiss György Kosárfonó című szobra, melyet 1895-ben készített
kőből. |
III. Ferdinánd szobra |
A Országház képviselőházi árkádja
felett látható, az 1895-ben kőből készült, 1657-ben meghalt III. Ferdinánd
királyról készült szobor. |
Jurisits Miklós szobra |
Az országház főrizalitjának (az épület
sarkain előreugró homlokzatrész) északi oldalán látható a művész Jurisits Miklós
kőszegi várkapitányról és Erdődy Tamásról készült alkotása, melyet 1895-ben
készített |
Erdődy Tamás szobra |
Az Országház részére készített alkotás
1894-ben készült. Az egykori horvát bánnak állít emléket a kőből faragott
műalkotás, mely az Országház főrizaltjának (az épület sarkain előreugró
homlokzatrész) északi oldalán foglal helyet. |
Zrínyi Miklós |
Az Országház ülésterme alatti falon
látható a a költő és hadvezér szobra, melyet a művész 1895-ben készített
kőből. |

Tőzsde allegorikus szobra |
A tőzsdét és a kereskedelmet ábrázoló
szoborcsoportot pirogránitból készült. A háromméteres alkotások festve vannak, mint
a középkori szobrok. |

Szent István, Szent László és Szent Péter és Pál
szobra |
Az esztergomi bazilika épület nyugati
homlokzatán állt egykor a művész a hat méteres Szent István és Szent László,
középen pedig Szent Péter és Pál bronzszobra, melyeket idővel eltávolítottak az
épületről. A szobrokat Vaszary Kolos hercegprímás megbízásából készítette Kiss
György a korábbi Casagrande által faragott kőszobrok helyébe, melyeket statikai
okokból kellett eltávolítani a homlokzatról. |
Húsvéti gyertyatartó az
esztergomi bazilikában |
A majdnem embermagasságú szépen díszített
gyertyatartót a bazilika oltárának közelében látható. A korábbit a Szent Anna
templomnak ajándékozták. |

Patrona Hungariae szobor |
Kiss György műve, melyet
Vaszary Kolos megrendelésére készített 1901-ben, az esztergomi bazilika előtt
látható. A magyarok nagyasszonyát, Máriát, magyaros ruhában, palásttal ábrázolta
a művész, kezében a kisdeddel. |
Ecce homo szobor |
Az 1901-ben készített
szobor fehér carrarai márványból készült. Jelenlegi helyéről semmit sem lehet
tudni. |
Maszlagi Ferenc szobra |
Az esztergomi bazilikában
látható márványszobor 1912-ben készült. |
Feszület |
A művész gyermekkorában faragott
kisméretű feszülete jelenleg a szászvári Bányamúzeumban van kiállítva. Erre a
művére figyelt fel, minden valószínűség szerint Toller Ferenc kanonok. |

Iparművészeti Múzeum tetején lévő szobrok |
Nagy valószínűséggel a művész
készítette az Iparművészeti Múzeum tetején lévő négy apród szobrot
pirogránitból 1895-96-ban. Erre vonatkozó kutatások jelenleg folyamatban vannak. |