[Előző][Következő][A forradalom és szabadságharc emlékezete][1848]

A Nemzetgyűlés 1947. július 11-én elfogadta a hároméves, újjáépítési tervről szóló 1947. évi XVII . törvénycikket, amely szigorú költségvetési keretek közé szorította az állami és önkormányzati hatóságok valamint a köztestületek tevékenységét is. Következményként a főváros a centenáriumi költségeket - 2.000.000,- Ft-tal - törölte a költségvetésből.

BOGNÁR JÓZSEF POLGÁRMESTER HATÁROZATA AZ 1948-49. ÉVI SZABADSÁGÉVEK SZÉKESFŐVÁROSI MEGEMLÉKEZÉSEINEK ELŐKÉSZÍTÉSÉRŐL

Határozat

Az 1848-49-es Szabadságharc százéves évfordulójának megünneplésére az 1947-48. évi költségvetés tervezetében - a kötelező takarékosság követelményeivel összhangban - külön fedezeti tételt előirányozni nem állt módomban. [...]

A közgyűlési határozatban foglalt emlékművek, pályadíjak, könyvkiadványok, kiállítások, ünnepségek és egyéb vegyes megemlékezések megvalósításától tehát a változott körülmények között eltekintek, [...] előkészítések folytatását megszűntetem. [...]

Nem tartom azonban az ünnepi esztendő gondolatával összeegyeztethetőnek azt, hogy a székesfőváros emellett az évforduló mellett minden külső megemlékezés nélkül haladjon el. [...]

Elrendelem, hogy minden olyan székesfővárosi intézmény, szervezet, építkezés létesítése, mely az 1948. évre esik, az ünnepi esztendő jegyében folyjék le és nevében az ünnepi megemlékezésekre utaljon. [...]

Elvárom a székesfőváros minden érdekelt ügyosztályától, intézményétől és szervétől, hogy [...] a rendes költségvetés keretében lefolyó munkatervének összeállításánál nem téveszti szem elől az esztendő ünnepi jellegét.[...]

Elvként kívánom hangsúlyozni, hogy a székesfőváros minden ilyen jellegű megemlékezését egységes központi irányítás mellett, az évforduló szellemével összhangban kell megvalósítani.[...]

Budapest, 1947. november 4. Bognár s.k. polgármester.

[BFL XXXIV. 2. c. Budapest Székesfőváros Levéltárának ostrom utáni iratai. Az 1848-i centenáriumi ünnepséggel kapcsolatos levéltári kutatás iratai. 1461/1947. ]