Visszaáprilis l. Éjjel megérkezik Pozsonyból Pestre Eötvös József br. a március 31-i királyi leirattal, melyet nagygyűlésen ismertetnek délelőtt a Nemzeti Múzeum előtt.
április 2. Batthyány Lajos gr. miniszterelnök a király elé terjeszti kormánya tervezett névsorát.
Megindul a Munkások Újsága című hetilap, Táncsics Mihály szerkesztésében. (Megszűnik 1848. december 29.)
április 7. A király kinevezi az első független, felelős magyar kormányt. Miniszterelnök: Batthyány Lajos gr. Miniszterek: belügy: Szemere Bertalan; hadügy: Mészáros Lázár; pénzügy: Kossuth Lajos; igazságügy: Deák Ferenc; földművelés- ipar- és kereskedelemügy: Klauzál Gábor; közmunka- és közlekedésügy: Széchenyi István gr.; vallás- és közoktatásügy: Eötvös József br.; a király személye körüli miniszter: Esterházy Pál hg.
A király elfogadja az úrbéri szolgáltatások eltörléséről szóló törvénycikket.
április 9. A pesti Közcsendi Választmány falragaszokon hívja fel a polgárokat a vélemény szabadság tiszteletben tartására. (Az okot a vörös szalagok viselése körül kialakult botrányok szolgáltatták.)
április 10. A Helytartótanács megtartja utolsó ülését Budán.
V. Ferdinánd elfogadja a népképviseleti törvényjavaslatot. (Szavazati jogot kapnak a nemeseken kívül a legalább negyed telket birtokló parasztok, az önálló kereskedők, az alkalmazottal rendelkező iparosok és az értelmiségi foglalkozásúak.)
A pesti nemzetőrök elfoglalják a Károlyi-laktanyát.
április 11. V. Ferdinánd berekeszti az utolsó rendi országgyűlést és szentesíti törvényeit. (Főbb törvénycikkek: III.: szabályozza az országgyűlésnek felelős független magyar minisztérium jogkörét és összetételét; IV.: évenként országgyűlést kell tartani Pesten; V.: a nemeseken kívül választójogot kapnak a negyed telekkel rendelkező parasztok, az önálló iparosok és az értelmiségiek; VII.: Magyarország és Erdély egyesítéséről; VIII.: 1848. november 1-tő1 a közterheket mindenki egyenlően és aránytagosan viseli; IX. és XIII.: a jobbágyi szolgáltatások és a papi tized megszűnnek; XII.: a földesurak állami kárpótlást kapnak ; az úrbéri szolgáltatások pénzre átszámított értékét 5 %-os kamatnak tekintve, a tőkét államadósságnak nyilvánítja; XIV.: hitelintézet felállításáról intézkedik; XV.: az ősiség megszűnik; XVIII.: a sajtótörvény a sajtóvétségek elbírálására esküdtszéket állít fel; XXII.: a nemzetőrségről rendelkezik; XXIII.: a városok irányítását választott testületek veszik át.)
A Batthyány-kormány Pozsonyban tartózkodó tagjai leteszik az esküt.
április 12. A magyar minisztertanács első ülése Pozsonyban.
április 13. A pesti céhlegények küldöttsége a márciusi fiataloktól a céhek felszámolásának támogatását kéri.
április 14. A kormány Pozsonyból Pestre helyezi át székhelyét.
Kossuth, Batthyányi, Széchenyi Pestre érkezik.
április 15. A kormány feloszlatja a Pest városi és megyei Közbátorsági Választmányokat.
A Pesti Közbátorsági Választmány utolsó ülése
április 16. Megjelenik a pesti közbátorsági választmány felhívása, amely a tervezett sztrájk lemondására szólítja fel a fővárosi céhlegényeket.
április 17. A pesti céhlegények általános sztrájkot kezdenek a céhrendszer felszámolásáért.
Gyűlést tartanak a pesti ipartanoda növendékei.
április 19. A pesti céhlegények megmozdulása antiszemita zavargássá fajul, melynek a délutáni órákban a nemzetőrség és a sorkatonaság vet véget.
április 20. Batthyány Lajos gr. miniszterelnök rendeletben engedélyhez köti a tömeggyűlések szervezését.
A miniszterelnök kinevezi az Ideiglenes Országos Nemzeti Őrseregi Tanácsot. Elnöke Ottinger Ferenc br. tábornok, budai dandárparancsnok.
április 21. Megszűnik a március 23-án kinevezett Miniszteri Országos Ideiglenes Bizottmány.
április 29. A kormány fegyvergyártási és szállítási szerződést köt a Pesti Gép- és Vasöntő Társasággal.