Vissza

1848 szeptember

szeptember 4. V. Ferdinánd a június 10-én felfüggesztett, de hatáskörében tovább működő Jellačić bárót hivatalosan is visszahelyezi báni méltóságába.

szeptember 6. Kossuth pénzügyminiszter elrendeli az ötforintos (fedezetlen) pénzjegyek kibocsátását. (Kossuth-bankók.)

szeptember 8. Schreiber Ignác budai pékmester engedélyt kap a budai tanácstól kávéház nyitására a Vizivárosban.

szeptember 9. V. Ferdinánd király fogadja az országgyűlés (szeptember 5-én delegált) 100 tagú küldöttségét Bécsben. (Kéri, az uralkodó biztosítsa az ország belső békéjét. Ha nem teszi, az országgyűlés kénytelen lesz politikáját a törvények helyett ,.a szükség diktálta lépésekre alapozni". - Az uralkodó kitérőleg válaszol.)

szeptember 10. A kormány képviselőit és az országgyűlés Bécsből visszatérő küldöttségét az udvari reakció ellen tüntető tömeg fogadja Pesten.

Az éjjel tartott minisztertanács Szemere Bertalan és a táborban tartózkodó Mészáros Lázár kivételével úgy határoz, hogy benyújtja lemondását.

szeptember 10-11. Megkezdődnek a pesti nép sorozatos tüntetései.

szeptember 11. Jellačić főserege (30-- 35 ezer ember) átkel a Dráván.

Batthyány Lajos gr. miniszterelnök bejelenti a képviselőházban a kormány lemondását. István főherceg nádor közli, hogy kormány nem lévén, ideiglenesen átveszi a végrehajtó hatalmat. Ezt a képviselőház egyhangúlag elutasítja. Az országgyűlés épülete előtt a tömeg Kossuth mellett tüntet.

István főherceg nádor ismét Batthyány Lajos grófot bízza meg kormányalakítással. (A hadügyminisztérium kivételével, melynek irányítását továbbra is Mészáros Lázár végzi, minden minisztérium a miniszterelnök vezetése alá kerül.)

A képviselőház jóváhagyja az ötforintos pénzjegyek kibocsátását; elrendeli az újoncozás megindítását, és kimondja, hogy az újoncokat a honvédzászlóaljakba kell tömöríteni. A sorezredek katonáinak a honvédzászlóaljakba való átlépésével megkezdődik a régi hadszervezet bomlása.

szeptember 14. Batthyány miniszterelnök megújítja Szemere Bertalan augusztus 29-i újoncösszeírást rendeletét, és megtiltja, hogy a régi sorezredek katonái átlépjenek a most alakuló honvédzászlóaljakba.

szeptember 15. A képviselőház felkéri István nádort, mint az ország főkapitányát, hogy vegye át a dunántúli hadsereg vezérletét. Az ügyeket egyedül vivő Batthyány miniszterelnök támogatására Országos Honvédelmi Bizottmány felállítását határozza el.

szeptember 16. Megalakul az Országos Honvédelmi Bizottmány. (Tagjai: Kossuth Lajos, Madarász László, Nyáry Pál, Pálffy János, Pataky József és Sembery Imre.)

szeptember 17. Batthyány Lajos gr. miniszterelnök felterjeszti a királynak megalakítani kívánt második kormánya névsorát. (Pénzügy: Ghyczy Kálmán; kereskedelemügy: Vay Miklós bt.; hadügy: Mészáros Lázár; vallás- és közoktatásügy: Eötvös József bt.; tárca nélkül: Erdődy Sándor gr., Kemény Dénes bt., Szentkirályi Móric.) Bejelenti, hogy a miniszterelnöki megbízatást csak a pénzügyi helyzet rendezése és Jellačić br. visszaparancsolása esetén vállalja.

szeptember 18. Királyi kézirat István nádorhoz. (A dunántúli csapatok főparancsnokságát elvállalhatja, de tettleges fegyveres összeütközésben nem vehet részt.)

A felkelő nagykanizsaiak megsemmisítik Jellačić utóvédjét.

szeptember 19. 1100 bécsi önkéntes érkezik Pestre.

Buda város a megerősítő sánc építéséhez 150 taligát, 200 ásót, kapát és csákányt kap a közlekedési minisztérium raktárából.

szeptember 19-25. A képviselőház megvitatja Deák Ferenc törvényjavaslatát a jobbágyfelszabadítás kiterjesztéséről. (A radikálisok fellépésére a vita során Deák javaslatán túllépve - az állami kártalanítás elvét kiterjeszti a majorsági jobbágyokra és a negyed teleknél nagyobb birtokkal nem rendelkező szőlősgazdákra is. A vitát az ország súlyos helyzetére való tekintettel elnapolják, így a határozat nem lép életbe.)

szeptember 21. Jellačić bán Karl Roth tábornok vezette segédcsapatai (mintegy 9 ezer fő) átkelnek a Dráván.

A magyar hadsereg harmadszor is sikertelenül ostromolja a szerb fölkelők által védett Bács megyei Szenttamást.

szeptember 22. Királyi kézirat István nádorhoz. (Nem teljesítheti Batthyány kormányalakítási feltételeit.)

István nádor a dunántúli táborból visszatér Budára.

Kossuth az Országos Honvédelmi Bizottmány nevében kiáltványban hívja haza a külföldön állomásozó magyar katonákat.

szeptember 23. István főherceg Bécsbe megy és lemond nádori tisztéről.

A képviselőház egyhetes vita után elfogadja az úrbéri szolgáltatásokat elvesztő birtokosok kármentesítését. (A volt birtokosokat az állam 5 %-os kamatozó kötvényekkel kárpótolja.)

szeptember 24. Kossuth elindul alföldi toborzóútjára. (Népfelkelésre mozgósít. Útjának állomásai: szeptember 24.: Cegléd, Nagykőrös; 25.: Kecskemét; 26.: Szolnok.)

szeptember 25. Uralkodói nyílt parancs. (Érvényteleníti Batthyány Lajos gr. miniszterelnöki megbízatását, Franz Philipp Lamberg gr. altábornagyot a Magyarországon állomásozó hadsereg főparancsnokává, Mailáth György országbírót kit. helytartóvá nevezi ki. Lamberg kinevezését miniszteri ellenjegyzés nélkül nyilvánosságra hozzák, Mailáth kinevezése nem lép érvénybe.)

szeptember 26. Jellačić br. csapatai elfoglalják Székesfehérvárt.

szeptember 27. Batthyány Lajos gr. Lamberg gr. altábornaggyal való tárgyalás végett a dunántúli táborba utazik.

A képviselőház esti ülése a toborzó útjáról hazahívott Kossuth jelenlétében Lamberg gr. szeptember 25-i főparancsnoki kinevezését törvénytelennek nyilvánítja s hazaárulás vádja alatt megtiltja, hogy engedelmeskedjenek rendelkezéseinek. Ugyanakkor a dunántúli sereget a harc felvételére utasítja.

szeptember 28. A fővárosba érkező Franz Philipp Lamberg gr. altábornagyot a pesti nép felkoncolja.

A képviselőház Batthyány Lajos gr. visszaérkeztéig az Országos Honvédelmi Bizottmányt bízza meg a végrehajtó hatalom gyakorlásával. Batthyány a táborból Bécsbe utazik.

szeptember 29. A pákozdi (Fejér vm.) csatában a honvédsereg megállítja Jellačić előrenyomulását.

Kossuth folytatja alföldi toborzóútját. (Állomásai: október l.: Szentes; 3.: Hódmezővásárhely; 4.: Szeged.)

Eötvös József br. elhagyja Magyarországot. (Bécsbe, majd Münchenbe megy.)

szeptember 30. Móga János altábornagy, a dunántúli magyar hadsereg parancsnoka, háromnapos fegyverszünetet köt Jellačić br. bánnal. (A megállapodás feltétele : egyik fél sem változtat állásain.)

A Honvédelmi Bizottmány Kossuthot visszahívja Pestre.

Megjelenik a budapesti izraeliták hazafias nyilatkozata.

szeptember 30-október 1. A fővárosból ezer önkéntes indul a dunántúli táborba.