Vissza

1849 április

április 5. Ujházy László elnökletével megalakul a baloldali liberálisokat és a megszűnő Egyenlőségi Társulat tagjait egyesítő Radicál Párt, amely az országgyűlési képviselők egyharmadát tömöríti. (Programja : független köztársaság kikiáltása.)

április 6. A honvédsereg főerői az isaszegi (Pest vm.) ütközetben nagy győzelmet aratnak Windischgrätz tábornagy egyesült csapatai felett.

április 7. Windischgrätz tábornagy megvert csapataival visszavonul Pestre.

április 12. I. Ferenc József császár Alfred Windischgrätz hg. tábornagy helyére Ludwig von Welden br. táborszernagyot nevezi ki a magyarországi császári hadsereg főparancsnokává.

április 14. Az országgyűlés népgyűléssé bővült ülése a debreceni Nagytemplomban egyhangúlag kimondja Magyarország függetlenségét és a Habsburg-Lotharingiai ház trónfosztását. Kossuth Lajost kormányzó-elnökké választja; a baloldal javaslatát, hogy kapjon teljhatalmat, a többség leszavazza. Bizottságot küld ki "a magyar nemzet függetlenségi nyilatkozatának" megszövegezésére.

április 19. Az országgyűlés elfogadja a Függetlenségi Nyilatkozat szövegét.

április 20. Welden táborszernagy elrendeli Pest kiürítését és a császári erők visszavonulását Komárom, illetve Eszék (Verőce vm.) felé.

április 24. A császáriak befejezik Pest kiürítését.

A Pestről kivonuló császári sereg felgyújtja a Pestet Budával összekötő hajóhidat.

Aulich Lajos tábornok a II. honvéd hadtesttel bevonul a fővárosba.

A képviselőház Kossuth kormányzóelnök javaslatara további 50 ezer újoncot szavaz meg a honvédsereg kiegészítésére.

április 25. Kossuth kormányzóelnök Irányi Dánielt a főváros kormánybiztosává nevezi ki.

április 30. A képviselőház négynapos zárt ülésen történő vita után szabályozza Kossuth kormányzóelnöki hatáskörét. (Rendeletei csak miniszteri ellenjegyzéssel érvényesek.)