(1933-1934)
[„Széll Jenő és társai elleni bűnper”]
Az 1933. februári lebukások
Alig zárult le
1933 áprilisában a költő „Döntsd a
tőkét” című kötetére vonatkozó pere, máris elkészült ellene
március 22-én egy újabb vádirat a „Lebukott”
című forradalmi verse miatt.
A Magyar Kir. Államrendőrség politikai nyomozó főcsoportjának 1933. február 23-án kelt jelentéséből, - melyet az államrendőrség budapesti főkapitányához intézett - megtudhatjuk, hogy 1932 decemberében egy, a Kommunista Ifjúmunkások Magyarországi Szövetsége, valamint a Kommunisták Magyarországi Pártja által létrehozott szervezetre lett figyelmes, melyet a földalatti konspiráció eszközeivel hoztak létre. A szervezetnek az volt a célja, hogy a főiskolai és egyetemi hallgatók, valamint a középiskolai diákok körében egy olyan politikai mozgalmat indítson el, mely a bolsevista eszmék terjesztését tűzi ki célul.
Ennek a kommunista
mozgalomnak Széll Jenő és Birki Ágnes1 volt a kulcsfigurája.
Diákként olyan jelentős személyek vettek részt benne, mint a későbbi
belügyminiszter, Rajk László, Szántó Piroska festőművész, és Darvas
József író.
A Magyar Kir. Államrendőrség Budapesti Főkapitányának a Budapesti Kir. Ügyészségnek 1933. február 23-án írt jelentéséből megtudhatjuk, hogy eljárást indított Széll Jenő és 33 társa ellen. Döntését azzal indokolta, hogy a szervezet tagjai tevékenységükkel az 1921. évi tv. III. tc. 1 §. 2. bekezdésébe ütköző, az állam és társadalmi rend felforgatására irányuló izgatás vétségét követték el.
A letartóztatottak között volt dr. Kulcsár István analitikus-orvos is, aki József Attila baráti köréhez tartozott2. Mind József Attila, mind Kulcsár István, akinél a házkutatás során megtalálták a Lebukott című vers egyik példányát, véletlenül keveredett bele a diákperbe. József Attila így lett vádlott, igaz csak 33. rendű vádlottja a nagyszabású pernek3.
A Budapesti Kir. Ügyészség a Budapesti Kir. Büntető Törvényszéknek 1933. március hó 22-én átadott vádiratában azzal indokolta József Attila
bűnrészességét, hogy a „Lebukott”
című kommunista, lázító tartalmú verset dr. Kulcsár Istvánnak
lediktálta, az állam és társadalom törvényes rendjének erőszakos
felforgatását és megsemmisítését követelte és erre izgatott. A
vádirat megemlíti azt is, hogy a házkutatás során a költőnél német
nyelvű kommunista sajtótermékeket és olyan kommunista szellemű verseket
találtak, melyek saját alkotásainak tekinthetők.
József Attila életében a vers4 nem jelent meg az aláírásával5, mely már keletkezése után kéziratban is, szóban is elterjedt mozgalmi körökben6. Kívülről megtanulták, József Attila maga a gödi munkás strandon szavalta 1931 nyarán7. Kéziratos másolatai többször is a rendőrség, majd a bíróság elé kerültek.
A Budapesti Kir. Büntetőtörvényszék 1933. május 6-án megtartott nyilvános főtárgyalásán, mely csaknem egy időben zajlott a „Döntsd a tőkét”, valamint a „Röpirat”-perrel, a költő védekezett a vers szerzősége ellen8:„Tagadom, hogy a versnek én lennék a
szerzője... a gödi strandon hallottam egyszer. Én Kulcsár István
doktorhoz gyógykezelésre jártam, individuál-pszichológiával
kezelt9 és az volt a célja, hogy tudatosítsa tudatalatti
törekvéseimet. Egy ízben kianalizálta egyik álmomat és akkor mondottam
neki, hogy álmomban egy vers szokott eszembe jutni. Én elmondottam neki
aztán ezt a verset, amelyet a gödi strandon hallottam s ő ezt
legépelte.”10
1933. május 12-én a Budapesti Kir. Büntetőtörvényszék, elfogadva a költő védekezését, bűncselekmény hiányában felmentette József Attilát11. Ezt ítéletet 1934.
január 15-én a Budapesti Kir. Ítélőtábla is jóváhagyta. A Magyar Kir. Kúria azonban 1934. május 16-án elutasította az
alsó fokú bíróságok felmentő ítéletét, és 50 pengő pénzbüntetésre
ítélte a költőt12. A Kúria
indoklásában megállapította, hogy a: „a
vádlott [József Attila] a „A lebukott” című kommunista irányú verset
lediktálta dr. Kulcsár Istvánnak. E versben egyebek között a
szovjetnek, a munkástanácsnak és a forradalomnak dicsőítése
foglaltatik, nyilvánvaló tehát, hogy a vers az állam és a társadalom
törvényes rendjének erőszakos felforgatására izgat, vagyis tartalma az
Átv. 5. § első bekezdése alá eső vétség jelenségeit tünteti fel.
Az alsófokú bíróságok József Attila vádlottat a vád alól azért mentették fel, mert a vádlott és dr. Kulcsár István előadása szerint dr. Kulcsár István orvosi pszichoanalitikai módszerrel kezelte József Attila gyomorbaját, e kezelés közben az orvos ama kívánságára, hogy diktáljon neki valamit, mondta a vádlott írógépbe a kérdéses verset, tehát nem vezette bűncselekmény elkövetésére irányuló szándék.
Az alsófokú bíróságoknak ez a megállapítása téves.
József Attila vádlott az államrendőrség előtti kihallgatásakor bemondott adatok s a betekintett B. I. 2851/1932/9 számú iratok tartalma szerint osztály elleni izgatás vétsége miatt már elítélve volt 8 napi fogházra; bár büntetésének végrehajtása fel lett függesztve, e bűnügyéből kétségtelen, hogy hasonló cselekmények elkövetésére e vádlott hajlamos. Ugyanarra látszik mutatni a főtárgyaláson beismert az a tény is, hogy birtokában nagyobb mennyiségű kommunista szellemű könyvet találtak, bár védekezése szerint azt másoknak nem mutatta. A diktálás ténye mellett ezekből az adatokból is kikövetkeztethető, hogy József Attila vádlott szándéka egyenesen az volt, hogy ilyen bűncselekményt tartalmazó verset diktáljon Kulcsár Istvánnak. Már pedig az itt szóban forgó izgatásnál a szándék azt jelenti, hogy a vádlott a helyzet felismerésére képes lelkiállapotban, tudatosan és akarattal használt oly kitételeket, melyek tárgyilag alkalmasak az izgató hatás kiváltására; különös célzat, egyenes felhívás, vagy eredmény e bűncselekménynek, – mely egy egyén előtt is elkövethető – nem tényeleme. Elegendő tehát az, ha a kijelentés alkalmas a felforgató eszmék magvának a hallgatóban való elhintésére, hogy így a rend erőszakos felforgatásának gondolata előkészítessék. Ily körülmények között a pszichoanalizisre való hivatkozást a m. kir. Kúria mentő okul nem fogadhatja, annál kevésbé, mert ha Kulcsár István orvosilag indokoltnak tartotta is, hogy József Attila vádlott neki valamit diktáljon, ilyen tartalmú vers diktálására semmi szükség sem volt, s ha ez mégis megtörtént, ez célzatos volt. Ha tehát felhívás folytán cselekedett is József Attila vádlott, a jelen esetben a vádlott cselekedetéből s az azt kísérő mellékkörülményekből megállapítható, hogy József Attila vádlottat az a szándék vezette, hogy ilyen büntetendő tartalmú költeményt hozzon Kulcsár István tudomására, vagyis jogsértő eredmény keltésére is törekedett…”13
Az elsőfokú, májusi tárgyaláshoz egyébként egy - többek által is elmondott - anekdota is fűződik. Az egyik változat szerint, állítása bizonyítékául József Attila elszavalta a Lebukottat. Kulcsár István szerint ez a detektívek előtt történt, a házkutatás alkalmával14. Más emlékezések szerint a tárgyalást vezető Szemák tanácselnök „nagy élvezettel, kiemelve ritmusát, felolvasta a verset. Annyira elkapta a vers pátosza, hogy az utolsó pillanatban tért észre, amikor az utolsó strófában ahhoz a sorhoz ért: Éljen a szovjet, a munkástanács! Itt leeresztette a hangját, és azt mondta helyette: »Itt a költő élteti a szovjetet és a munkástanácsot.«”15
A Budapesti Kir. Ügyészég 1935. március 28-i határozatában a költőre korábban kiszabott 50 pengő pénzbüntetést, behajthatatlanság miatt 5 napi fogházbüntetésre változtatta.
A vers csak 1945 után, a Döntsd a tőkét... József Attila forradalmi versei című füzetben jelenhetett meg először.
A Magyar Kir. Államrendőrség politikai nyomozó főcsoportjának 1933. február 23-án kelt jelentéséből, - melyet az államrendőrség budapesti főkapitányához intézett - megtudhatjuk, hogy 1932 decemberében egy, a Kommunista Ifjúmunkások Magyarországi Szövetsége, valamint a Kommunisták Magyarországi Pártja által létrehozott szervezetre lett figyelmes, melyet a földalatti konspiráció eszközeivel hoztak létre. A szervezetnek az volt a célja, hogy a főiskolai és egyetemi hallgatók, valamint a középiskolai diákok körében egy olyan politikai mozgalmat indítson el, mely a bolsevista eszmék terjesztését tűzi ki célul.
Ennek a kommunista
mozgalomnak Széll Jenő és Birki Ágnes1 volt a kulcsfigurája.
Diákként olyan jelentős személyek vettek részt benne, mint a későbbi
belügyminiszter, Rajk László, Szántó Piroska festőművész, és Darvas
József író. A Magyar Kir. Államrendőrség Budapesti Főkapitányának a Budapesti Kir. Ügyészségnek 1933. február 23-án írt jelentéséből megtudhatjuk, hogy eljárást indított Széll Jenő és 33 társa ellen. Döntését azzal indokolta, hogy a szervezet tagjai tevékenységükkel az 1921. évi tv. III. tc. 1 §. 2. bekezdésébe ütköző, az állam és társadalmi rend felforgatására irányuló izgatás vétségét követték el
. A letartóztatottak között volt dr. Kulcsár István analitikus-orvos is, aki József Attila baráti köréhez tartozott2. Mind József Attila, mind Kulcsár István, akinél a házkutatás során megtalálták a Lebukott című vers egyik példányát, véletlenül keveredett bele a diákperbe. József Attila így lett vádlott, igaz csak 33. rendű vádlottja a nagyszabású pernek3.
A Budapesti Kir. Ügyészség a Budapesti Kir. Büntető Törvényszéknek 1933. március hó 22-én átadott vádiratában
azzal indokolta József Attila
bűnrészességét, hogy a „Lebukott”
című kommunista, lázító tartalmú verset dr. Kulcsár Istvánnak
lediktálta, az állam és társadalom törvényes rendjének erőszakos
felforgatását és megsemmisítését követelte és erre izgatott. A
vádirat megemlíti azt is, hogy a házkutatás során a költőnél német
nyelvű kommunista sajtótermékeket és olyan kommunista szellemű verseket
találtak, melyek saját alkotásainak tekinthetők. József Attila életében a vers4 nem jelent meg az aláírásával5, mely már keletkezése után kéziratban is, szóban is elterjedt mozgalmi körökben6. Kívülről megtanulták, József Attila maga a gödi munkás strandon szavalta 1931 nyarán7. Kéziratos másolatai többször is a rendőrség, majd a bíróság elé kerültek.
A Budapesti Kir. Büntetőtörvényszék 1933. május 6-án megtartott nyilvános főtárgyalásán, mely csaknem egy időben zajlott a „Döntsd a tőkét”, valamint a „Röpirat”-perrel, a költő védekezett a vers szerzősége ellen8:
„Tagadom, hogy a versnek én lennék a
szerzője... a gödi strandon hallottam egyszer. Én Kulcsár István
doktorhoz gyógykezelésre jártam, individuál-pszichológiával
kezelt9 és az volt a célja, hogy tudatosítsa tudatalatti
törekvéseimet. Egy ízben kianalizálta egyik álmomat és akkor mondottam
neki, hogy álmomban egy vers szokott eszembe jutni. Én elmondottam neki
aztán ezt a verset, amelyet a gödi strandon hallottam s ő ezt
legépelte.”10 1933. május 12-én a Budapesti Kir. Büntetőtörvényszék, elfogadva a költő védekezését, bűncselekmény hiányában felmentette József Attilát11.
Ezt ítéletet 1934.
január 15-én a Budapesti Kir. Ítélőtábla is jóváhagyta. A Magyar Kir. Kúria azonban 1934. május 16-án elutasította az
alsó fokú bíróságok felmentő ítéletét, és 50 pengő pénzbüntetésre
ítélte a költőt12. A Kúria
indoklásában megállapította, hogy a: „a
vádlott [József Attila] a „A lebukott” című kommunista irányú verset
lediktálta dr. Kulcsár Istvánnak. E versben egyebek között a
szovjetnek, a munkástanácsnak és a forradalomnak dicsőítése
foglaltatik, nyilvánvaló tehát, hogy a vers az állam és a társadalom
törvényes rendjének erőszakos felforgatására izgat, vagyis tartalma az
Átv. 5. § első bekezdése alá eső vétség jelenségeit tünteti fel.Az alsófokú bíróságok József Attila vádlottat a vád alól azért mentették fel, mert a vádlott és dr. Kulcsár István előadása szerint dr. Kulcsár István orvosi pszichoanalitikai módszerrel kezelte József Attila gyomorbaját, e kezelés közben az orvos ama kívánságára, hogy diktáljon neki valamit, mondta a vádlott írógépbe a kérdéses verset, tehát nem vezette bűncselekmény elkövetésére irányuló szándék.
Az alsófokú bíróságoknak ez a megállapítása téves.
József Attila vádlott az államrendőrség előtti kihallgatásakor bemondott adatok s a betekintett B. I. 2851/1932/9 számú iratok tartalma szerint osztály elleni izgatás vétsége miatt már elítélve volt 8 napi fogházra; bár büntetésének végrehajtása fel lett függesztve, e bűnügyéből kétségtelen, hogy hasonló cselekmények elkövetésére e vádlott hajlamos. Ugyanarra látszik mutatni a főtárgyaláson beismert az a tény is, hogy birtokában nagyobb mennyiségű kommunista szellemű könyvet találtak, bár védekezése szerint azt másoknak nem mutatta. A diktálás ténye mellett ezekből az adatokból is kikövetkeztethető, hogy József Attila vádlott szándéka egyenesen az volt, hogy ilyen bűncselekményt tartalmazó verset diktáljon Kulcsár Istvánnak. Már pedig az itt szóban forgó izgatásnál a szándék azt jelenti, hogy a vádlott a helyzet felismerésére képes lelkiállapotban, tudatosan és akarattal használt oly kitételeket, melyek tárgyilag alkalmasak az izgató hatás kiváltására; különös célzat, egyenes felhívás, vagy eredmény e bűncselekménynek, – mely egy egyén előtt is elkövethető – nem tényeleme. Elegendő tehát az, ha a kijelentés alkalmas a felforgató eszmék magvának a hallgatóban való elhintésére, hogy így a rend erőszakos felforgatásának gondolata előkészítessék. Ily körülmények között a pszichoanalizisre való hivatkozást a m. kir. Kúria mentő okul nem fogadhatja, annál kevésbé, mert ha Kulcsár István orvosilag indokoltnak tartotta is, hogy József Attila vádlott neki valamit diktáljon, ilyen tartalmú vers diktálására semmi szükség sem volt, s ha ez mégis megtörtént, ez célzatos volt. Ha tehát felhívás folytán cselekedett is József Attila vádlott, a jelen esetben a vádlott cselekedetéből s az azt kísérő mellékkörülményekből megállapítható, hogy József Attila vádlottat az a szándék vezette, hogy ilyen büntetendő tartalmú költeményt hozzon Kulcsár István tudomására, vagyis jogsértő eredmény keltésére is törekedett…”13
Az elsőfokú, májusi tárgyaláshoz egyébként egy - többek által is elmondott - anekdota is fűződik. Az egyik változat szerint, állítása bizonyítékául József Attila elszavalta a Lebukottat. Kulcsár István szerint ez a detektívek előtt történt, a házkutatás alkalmával14. Más emlékezések szerint a tárgyalást vezető Szemák tanácselnök „nagy élvezettel, kiemelve ritmusát, felolvasta a verset. Annyira elkapta a vers pátosza, hogy az utolsó pillanatban tért észre, amikor az utolsó strófában ahhoz a sorhoz ért: Éljen a szovjet, a munkástanács! Itt leeresztette a hangját, és azt mondta helyette: »Itt a költő élteti a szovjetet és a munkástanácsot.«”15
A Budapesti Kir. Ügyészég 1935. március 28-i határozatában a költőre korábban kiszabott 50 pengő pénzbüntetést, behajthatatlanság miatt 5 napi fogházbüntetésre változtatta.
A vers csak 1945 után, a Döntsd a tőkét... József Attila forradalmi versei című füzetben jelenhetett meg először.
Felhasznált levéltári források
1. BFL: [614. f.] VII. 5. c Budapesti
Kir. Büntetőtörvényszék 1/1933-2481 (1-281. lap) I-III. kötet [kiemelt
munkásmozgalmi perek]
A mű közlése:
Lebukott
16
Megvallattak, hogy vérzett a húsunk.
Elvtársunk, ki még sétálsz, mint a fény,
gondolj reánk, kik föl-le futkosunk
és messzenézünk cellánk szögletén.
Lágyult az izmunk, fekhelyünk kemény,
eledelünket kiköpi a szánk,
gyomor- s tüdőbajt ítéltek reánk
s ha nem pusztulunk, elpusztítanak.
Még harcolunk, de testünk oly sovány.
Testvér, segítsd a lebukottakat.
Otthon a tűzhely hűvös és repedt,
hideg fazékban készül az ebéd,
a csarnok nyirkos kövéről szedett
kis káposztalevél és hulladék.
Az asszony szédül, szidja gyerekét
s a szomszédné a gangon kiabál,
hogy tőlünk sosem kapja vissza már
az ujjnyi kevés lámpaolajat.
Tél lesz, ragyog a fagy s az éhhalál.
Testvér, segítsd a lebukottakat.
Gondoljatok a büdös kiblire,
mely ködgomolyban küld új nyavalyát.
Adjatok szappant, lóhúst s télire
apadt testünkre adjatok ruhát.
Küldjetek könyvet, bármily ostobát,
mert megőrjít a patkánypuha éj,
az asszony nélkül gyötrő szenvedély.
Enyhítsd kínunk, ha munkás vagy s szabad,
Elvtárs, hisz te vagy a Vörös Segély!
Testvér, segítsd a lebukottakat.
Küzdtünk híven a forradalomért,
nem halhatunk meg, élnünk kell tovább.
Zizegve várnak a röpcsik, a hék
s éhbérrel várnak mind a burzsoák.
A mozgalom vár, munka és család,
míg megbukik a kizsákmányolás,
a sarló villan, sújt a kalapács
s börtönről, gyárról lehull a lakat.
Éljen a Szovjet, a munkástanács!
Testvér, segítsd a lebukottakat.
Közölve: József Attila összes művei. II. kötet [versek 1929-1937] (Akadémia Kiadó, Bp., 1952. 46-47. old.)
Megvallattak, hogy vérzett a húsunk.
Elvtársunk, ki még sétálsz, mint a fény,
gondolj reánk, kik föl-le futkosunk
és messzenézünk cellánk szögletén.
Lágyult az izmunk, fekhelyünk kemény,
eledelünket kiköpi a szánk,
gyomor- s tüdőbajt ítéltek reánk
s ha nem pusztulunk, elpusztítanak.
Még harcolunk, de testünk oly sovány.
Testvér, segítsd a lebukottakat.
Otthon a tűzhely hűvös és repedt,
hideg fazékban készül az ebéd,
a csarnok nyirkos kövéről szedett
kis káposztalevél és hulladék.
Az asszony szédül, szidja gyerekét
s a szomszédné a gangon kiabál,
hogy tőlünk sosem kapja vissza már
az ujjnyi kevés lámpaolajat.
Tél lesz, ragyog a fagy s az éhhalál.
Testvér, segítsd a lebukottakat.
Gondoljatok a büdös kiblire,
mely ködgomolyban küld új nyavalyát.
Adjatok szappant, lóhúst s télire
apadt testünkre adjatok ruhát.
Küldjetek könyvet, bármily ostobát,
mert megőrjít a patkánypuha éj,
az asszony nélkül gyötrő szenvedély.
Enyhítsd kínunk, ha munkás vagy s szabad,
Elvtárs, hisz te vagy a Vörös Segély!
Testvér, segítsd a lebukottakat.
Küzdtünk híven a forradalomért,
nem halhatunk meg, élnünk kell tovább.
Zizegve várnak a röpcsik, a hék
s éhbérrel várnak mind a burzsoák.
A mozgalom vár, munka és család,
míg megbukik a kizsákmányolás,
a sarló villan, sújt a kalapács
s börtönről, gyárról lehull a lakat.
Éljen a Szovjet, a munkástanács!
Testvér, segítsd a lebukottakat.
Közölve: József Attila összes művei. II. kötet [versek 1929-1937] (Akadémia Kiadó, Bp., 1952. 46-47. old.)
Sajtóvisszhang:
A FŐISKOLAI DIÁKOK KOMMUNISTA-ÜGYE
A FŐISKOLAI DIÁKOK KOMMUNISTA-ÜGYE
A büntetőtörvényszék Szemák-tanácsa
ma folytatta a kommunista egyetemi hallgatók, tanár- és orvosjelöltek
büntetőtárgyalását. Németh Béla huszonhárom éves tanárjelöltet
hallgatták ki elsőnek, aki visszavonta a rendőrségen tett beismerő
vallomását. Losonczy Tamás huszonkilenc éves rajztanító ugyancsak
tagadta, hogy a szervezkedésben résztvett volna és hogy a vörös segély
számára gyűjtött. Az elnöknek arra a kérdésére, hogy talán azt sem
tudja, hogy mi a kommunizmus, a következőképpen válaszol:
- A szót ismerem, de tulajdonképpen nem tudom, mit foglal magában. Mészáros Zoltán huszonnégy éves tanárjelölt beismerte, hogy részt vett azokon a kirándulásokon, amelyeken eszmeileg megbeszélték a kommunizmus tanait.
Azt azonban tagadja, hogy a szervezésben szerepet játszott volna. Szemák elnök eléje tárja a lakásán lefoglalt iratokat, amelyek közül az egyik így kezdődik:
"Eljön a fizetés órája, amikor lehullanak a fejek… "
- Milyen fejekről ír Ön? - kérdezi az elnök. A vádlott azonban erre nem válaszol.
- Akkoriban nagy nyomorban voltam, de azóta már eltávolodtam a kommunista ideológiától.
Az elnök ezenkívül ismertette Mészáros Zoltánnak egy versét, amelyet a kivégzett Ondi Sándorról írt.
Alpár László tizenkilencéves egyetemi hallgató elismerte, hogy Kelemen János vádlott-társának átadott egy kommunista kiáltványt. Sebő álnéven is szerepelt, azonban ezt' romantikából tette.
Kálmán László huszonkétéves magántisztviselő elismerte, hogy egy ügyvédtől egy csomagot vett át, amelyben kommunista írások voltak. Az iratok tartalmáról azonban csak otthon értesült, mert ott nézte meg a csomag tartalmát.
Kálmán Endre és Leopold Ilona vádlottak tagadják, hogy a szervezkedésben résztvettek volna.
Weisz György huszonhárom éves grafikus visszavonta a rendőrségen tett vallomását, majd az elnök kérdésére kijelenti, hogy a "Fejes" álnevet mint csúfnevet használta csak.
Sternberger Gábor egyetemi hallgató, Kelemen János egyetemi hallgató, E. Kovács Kálmán egyetemi hallgató mindhárman tagadták bűnösségüket.
Székely Béla huszonegyéves tanító bevallotta, hogy olvasta Marx és Engels könyveit, és azonkívül megkapta a Társadalmi Szemle egy példányát, amely szerinte tudományos szocializmussal foglalkozik.
Darvas József huszonnégy éves tanító tagadja, hogy a kommunista szervezkedésben részt vett és a kiskunfélegyházai tanítóképezdéből azért kellett eltávoznia, mert Ady Endre és Szabó Dezső hatása alatt szélsőséges verseskönyveket írt, amelyet az igazgatóság nem engedett kiadni. Seres Béla huszonnégy éves református tanító tagadja, hogy részt vett volna a szervezkedésben, csak egy levelet kapott Székely Bélától, amelyben figyelmét felhívja Moszkvára és a sorozatos előadásokra.
Szilágyi Pál huszonnyolc éves ügynök beismerte, hogy Beck Mártával, az egyik vádlott nővel ismeretségben állott, de az ismeretség nem volt más, mint amilyen egy fiú és leány között szokott lenni.
Somogyi Magda huszonhárom éves diáklány tagadja, hogy bármilyen kommunista mozgalomban részt vett volna. Hasonlóképpen tagadóvallomást tett Szántó Piroska, aki Beck András vádlottnak a menyasszonya, szervezkedésben nem vett részt, Oroszországban él egy ismerőse, akivel levelezést folytatott, de ez teljesen magánjellegű érdeklődés volt.
A következő vádlott József Attila 28 éves költő, aki ellen az a vád, hogy Kulcsár István dr.-nak közlés céljából lediktált egy kommunista izgató verset. József Attila kijelenti, hogy ezt a verset nem ő írta, hanem hallotta a strandon.
Kulcsár dr.-hoz egyébként kezelésre járt. Az orvos őt individuál-pszichológiával gyógyította és az volt a célja, hogy a tudatalatti törekvéseit tudatosítsa. Egy ízben kianalizálta az egyik álmát és ekkor mondta el neki, hogy álmában egy vers szokott eszébe jutni, amelyet régebben hallott. A kezelés folyamán rekonstruálták ezt a verset, amelyet Kulcsár legépelt.
Esti Kurir 1933. máj. 7.
- A szót ismerem, de tulajdonképpen nem tudom, mit foglal magában. Mészáros Zoltán huszonnégy éves tanárjelölt beismerte, hogy részt vett azokon a kirándulásokon, amelyeken eszmeileg megbeszélték a kommunizmus tanait.
Azt azonban tagadja, hogy a szervezésben szerepet játszott volna. Szemák elnök eléje tárja a lakásán lefoglalt iratokat, amelyek közül az egyik így kezdődik:
"Eljön a fizetés órája, amikor lehullanak a fejek… "
- Milyen fejekről ír Ön? - kérdezi az elnök. A vádlott azonban erre nem válaszol.
- Akkoriban nagy nyomorban voltam, de azóta már eltávolodtam a kommunista ideológiától.
Az elnök ezenkívül ismertette Mészáros Zoltánnak egy versét, amelyet a kivégzett Ondi Sándorról írt.
Alpár László tizenkilencéves egyetemi hallgató elismerte, hogy Kelemen János vádlott-társának átadott egy kommunista kiáltványt. Sebő álnéven is szerepelt, azonban ezt' romantikából tette.
Kálmán László huszonkétéves magántisztviselő elismerte, hogy egy ügyvédtől egy csomagot vett át, amelyben kommunista írások voltak. Az iratok tartalmáról azonban csak otthon értesült, mert ott nézte meg a csomag tartalmát.
Kálmán Endre és Leopold Ilona vádlottak tagadják, hogy a szervezkedésben résztvettek volna.
Weisz György huszonhárom éves grafikus visszavonta a rendőrségen tett vallomását, majd az elnök kérdésére kijelenti, hogy a "Fejes" álnevet mint csúfnevet használta csak.
Sternberger Gábor egyetemi hallgató, Kelemen János egyetemi hallgató, E. Kovács Kálmán egyetemi hallgató mindhárman tagadták bűnösségüket.
Székely Béla huszonegyéves tanító bevallotta, hogy olvasta Marx és Engels könyveit, és azonkívül megkapta a Társadalmi Szemle egy példányát, amely szerinte tudományos szocializmussal foglalkozik.
Darvas József huszonnégy éves tanító tagadja, hogy a kommunista szervezkedésben részt vett és a kiskunfélegyházai tanítóképezdéből azért kellett eltávoznia, mert Ady Endre és Szabó Dezső hatása alatt szélsőséges verseskönyveket írt, amelyet az igazgatóság nem engedett kiadni. Seres Béla huszonnégy éves református tanító tagadja, hogy részt vett volna a szervezkedésben, csak egy levelet kapott Székely Bélától, amelyben figyelmét felhívja Moszkvára és a sorozatos előadásokra.
Szilágyi Pál huszonnyolc éves ügynök beismerte, hogy Beck Mártával, az egyik vádlott nővel ismeretségben állott, de az ismeretség nem volt más, mint amilyen egy fiú és leány között szokott lenni.
Somogyi Magda huszonhárom éves diáklány tagadja, hogy bármilyen kommunista mozgalomban részt vett volna. Hasonlóképpen tagadóvallomást tett Szántó Piroska, aki Beck András vádlottnak a menyasszonya, szervezkedésben nem vett részt, Oroszországban él egy ismerőse, akivel levelezést folytatott, de ez teljesen magánjellegű érdeklődés volt.
A következő vádlott József Attila 28 éves költő, aki ellen az a vád, hogy Kulcsár István dr.-nak közlés céljából lediktált egy kommunista izgató verset. József Attila kijelenti, hogy ezt a verset nem ő írta, hanem hallotta a strandon.
Kulcsár dr.-hoz egyébként kezelésre járt. Az orvos őt individuál-pszichológiával gyógyította és az volt a célja, hogy a tudatalatti törekvéseit tudatosítsa. Egy ízben kianalizálta az egyik álmát és ekkor mondta el neki, hogy álmában egy vers szokott eszébe jutni, amelyet régebben hallott. A kezelés folyamán rekonstruálták ezt a verset, amelyet Kulcsár legépelt.
Esti Kurir 1933. máj. 7.
TAGADNAK A KOMMUNISTA-PER ÚRI VÁDLOTTJAI
(A Magyarország tudósítójától)
ÍTÉLET A KOMMUNISTA PÖRBEN
(A Magyarország tudósítójától)
A
büntetőtörvényszék Szemák-tanácsa ma folytatta a kommunista
bűncselekményekkel vádolt tanárok, tanítók, egyetemi és főiskolai
hallgatók s magántisztviselők bűnügyének főtárgyalását. Tegnap 14
vádlottat hallgatott ki a bíróság a 34 vádlottból. A tizenötödik
vádlott Németh Béla egyetemi hallgató, tagadta bűnösségét. Azzal
védekezett, hogy semmiféle kommunista szervezkedésben nem vett részt. Losonczy Tamás rajztanító szintén
tagadott. Az elnök hiába tárta eléjük azt, hogy a rendőrségen beismerő
vallomást tettek, megmaradtak tagadásuk mellett. Mészáros Zoltán tanárjelölt
kijelentette, hogy azóta, amikor kommunista cikkeket és verseket írt,
már nagyon messze eltávolodott a kommunista ideológiától és nem
azonosította magát a kommunista eszmékkel.
E. Kovács Kálmán, Székely Béla, Seress Béla és Darvas József tanítók tagadták, hogy részt vettek volna kommunista mozgalmakban. Szilágyi Pál ügynök beismerte, hogy Beck Mártával ismeretségben állott, de ez nem volt más kapcsolat, mint amilyen egy fiú és egy leány között szokott lenni. Beck Mártához írt levelében megjelölt társaság alatt egy kiránduló társaságot értett, amely azonban igen rossz hatással volt rá, mert "böfögött a jóléttől".
- Hát maga nem böfög a jóléttől? - kérdi Szemák tanácselnök - hiszen saját bevallása szerint 600 pengő a havi jövedelme.
- Csak volt - feleli a vádlott, aki azután tovább tagad és kijelenti, hogy semmiféle része nem volt az északmagyarországi kommunista mozgalomban, illetve annak megszervezésében.
Tagadnak a következő vádlottak: Somogyi Margit és Szántó Piroska diáklányok is.
- "Szénás" nem volt az álnevem, - mondja Szántó Piroska" hanem már a középiskolában szénásszekérnek csúfoltak bodros hajam miatt.
Most sor került József Attila, az ismert költő kihallgatására. Ellene nem az a vád, hogy kommunista szervezkedésben vett volna részt, hanem az, hogy az itt szereplő vádlottak egyikének, Kulcsár István dr.-nak lediktált egy állítólag izgató tartalmú verset. - Ezt a verset nem én írtam, - mondja József Attila - a gödi strandon hallottam egyszer. Én Kulcsár István dr.-hoz gyógykezelésre jártam. Ö individuál-pszichológiával kezelt és az volt a célja, hogy tudatosítsa tudatalatti törekvéseimet. Egy ízben ki analizálta egyik álmomat és ekkor mondottam neki, hogy álmomban egy vers szokott eszembe jutni. Én elmondtam neki aztán azt a verset, amelyet a gödi strandon hallottam és ő azt legépelte. Az elnök ezután szünetet rendelt el. Szünet után tanúkat hallgattak ki, majd az elnök a tárgyalás folytatását hétfőre halasztotta.
Magyarország 1933. máj. 7.
E. Kovács Kálmán, Székely Béla, Seress Béla és Darvas József tanítók tagadták, hogy részt vettek volna kommunista mozgalmakban. Szilágyi Pál ügynök beismerte, hogy Beck Mártával ismeretségben állott, de ez nem volt más kapcsolat, mint amilyen egy fiú és egy leány között szokott lenni. Beck Mártához írt levelében megjelölt társaság alatt egy kiránduló társaságot értett, amely azonban igen rossz hatással volt rá, mert "böfögött a jóléttől".
- Hát maga nem böfög a jóléttől? - kérdi Szemák tanácselnök - hiszen saját bevallása szerint 600 pengő a havi jövedelme.
- Csak volt - feleli a vádlott, aki azután tovább tagad és kijelenti, hogy semmiféle része nem volt az északmagyarországi kommunista mozgalomban, illetve annak megszervezésében.
Tagadnak a következő vádlottak: Somogyi Margit és Szántó Piroska diáklányok is.
- "Szénás" nem volt az álnevem, - mondja Szántó Piroska" hanem már a középiskolában szénásszekérnek csúfoltak bodros hajam miatt.
Most sor került József Attila, az ismert költő kihallgatására. Ellene nem az a vád, hogy kommunista szervezkedésben vett volna részt, hanem az, hogy az itt szereplő vádlottak egyikének, Kulcsár István dr.-nak lediktált egy állítólag izgató tartalmú verset. - Ezt a verset nem én írtam, - mondja József Attila - a gödi strandon hallottam egyszer. Én Kulcsár István dr.-hoz gyógykezelésre jártam. Ö individuál-pszichológiával kezelt és az volt a célja, hogy tudatosítsa tudatalatti törekvéseimet. Egy ízben ki analizálta egyik álmomat és ekkor mondottam neki, hogy álmomban egy vers szokott eszembe jutni. Én elmondtam neki aztán azt a verset, amelyet a gödi strandon hallottam és ő azt legépelte. Az elnök ezután szünetet rendelt el. Szünet után tanúkat hallgattak ki, majd az elnök a tárgyalás folytatását hétfőre halasztotta.
Magyarország 1933. máj. 7.
ÍTÉLET A KOMMUNISTA PÖRBEN
A
büntetőtörvényszék Szemák-tanácsa pénteken délben hirdetett ítéletet
abban a kommunista-pörben, amelynek vádlottjai csaknem mind
intellektuelek voltak. A bíróság a vádlottak nagy részét bűnösnek
mondotta ki.
Széll Jenő egyetemi hallgatót egyévi és hathónapi börtönre, Birki Ágnes egyetemi hallgatónőt, Beck András főiskolai hallgatót, Beck Márta egyetemi hallgató nőt, Steinberger Gábor főiskolai hallgatót 8-8 hónapi fogházra, Rácz István reálgimnáziumi tanárt 1 év és 2 hónapi fogházra, Szabó Ferenc iparművész növendéket 1 évi fogházra , Grünwald Lászlóné született Schillinger Ilonát 6 hónapi fogházra, Weisz Emília egyetemi hallgatónőt, Losonczy Tamás rajztanítót, Weisz György grafikust 5-5 hónapi fogházra, dr. Endrődy Lajos ügyvédet 4 hónapi fogházra, Somló Klára iparművész-növendéket, Olt Károly magán tisztviselőt, Mészáros Zoltán tanárjelöltet 3-3 hónapi fogházra, Somogyi Margit tanulót 3 hónapi fogházra ítélte, az utóbbi büntetését azonban 3 hónapi próbaidőre felfüggesztette. Németh Béla tanárjelölt, Gergely János főiskolai hallgató, Alpár László egyetemi hallgató, Kálmán László magán tisztviselő, Leopold Ilona magán tisztviselő, Kelemen János egyetemi hallgató, E. Kovács Kálmán egyetemi hallgató egy-egy hónapi fogházat kapott, míg Grünwald László magántisztviselőt, dr. Kulcsár István orvost, az ismert individuál-pszichológust, Rajk László egyetemi hallgatót, Kálmán Endre műegyetemi hallgatót, Székely Béla, Békés István, Darvas József, Seress Béla tanítókat, Szilágyi Pál ügynököt, Szántó Piroska festőművész növendéket, József Attila írót felmentették.
Dr. Traeger László ügyész dr. Kulcsár István orvos felmentésében megnyugodott, de a többi vádlott terhére fellebbezett.
A vádlottak egy része megnyugodott, más része fellebbezett.
A bíróság Széll Jenő, Rácz István, és Szabó Ferenc kivételével elrendelte a vádlottak szabadlábra helyezését.
Magyar Hírlap 1933. máj. 13,
Széll Jenő egyetemi hallgatót egyévi és hathónapi börtönre, Birki Ágnes egyetemi hallgatónőt, Beck András főiskolai hallgatót, Beck Márta egyetemi hallgató nőt, Steinberger Gábor főiskolai hallgatót 8-8 hónapi fogházra, Rácz István reálgimnáziumi tanárt 1 év és 2 hónapi fogházra, Szabó Ferenc iparművész növendéket 1 évi fogházra , Grünwald Lászlóné született Schillinger Ilonát 6 hónapi fogházra, Weisz Emília egyetemi hallgatónőt, Losonczy Tamás rajztanítót, Weisz György grafikust 5-5 hónapi fogházra, dr. Endrődy Lajos ügyvédet 4 hónapi fogházra, Somló Klára iparművész-növendéket, Olt Károly magán tisztviselőt, Mészáros Zoltán tanárjelöltet 3-3 hónapi fogházra, Somogyi Margit tanulót 3 hónapi fogházra ítélte, az utóbbi büntetését azonban 3 hónapi próbaidőre felfüggesztette. Németh Béla tanárjelölt, Gergely János főiskolai hallgató, Alpár László egyetemi hallgató, Kálmán László magán tisztviselő, Leopold Ilona magán tisztviselő, Kelemen János egyetemi hallgató, E. Kovács Kálmán egyetemi hallgató egy-egy hónapi fogházat kapott, míg Grünwald László magántisztviselőt, dr. Kulcsár István orvost, az ismert individuál-pszichológust, Rajk László egyetemi hallgatót, Kálmán Endre műegyetemi hallgatót, Székely Béla, Békés István, Darvas József, Seress Béla tanítókat, Szilágyi Pál ügynököt, Szántó Piroska festőművész növendéket, József Attila írót felmentették.
Dr. Traeger László ügyész dr. Kulcsár István orvos felmentésében megnyugodott, de a többi vádlott terhére fellebbezett.
A vádlottak egy része megnyugodott, más része fellebbezett.
A bíróság Széll Jenő, Rácz István, és Szabó Ferenc kivételével elrendelte a vádlottak szabadlábra helyezését.
Magyar Hírlap 1933. máj. 13,
FÖLEMELTÉK A BOLSEVIZMUS MIATT ELÍTÉLT EGYETEMI HALLGATÓK BÜNTETÉSÉT
Tavaly februárban
több egyetemi hallgatót, orvost és tanárt tartóztattak le kommunista szervezkedés címén.
A törvényszék hetekig tartó tárgyalás után Szél Jenő egyetemi hallgatót másfél évi, Birki Ágnes egyetemi hallgatónőt egyévi és kéthónapi börtönre, Rácz István gimnáziumi tanárt, Beck Márta, Beck András és Steinberger Gábor egyetemi hallgatókat nyolc-nyolchónapi, Szabó Ferenc iparművészeti növendéket egyévi fogházra ítélte.
A tábla Steinberger büntetését hathónapra szállította le, és az első fokon ugyancsak elítélt Olt Károly egyetemi hallgatót fölmentette, a többi ítéletet pedig helybenhagyta.
A kúria Oswald-tanácsa szerdán az ítéletek egy részét nagymértékben módosította. Rácz Istvánt kétévi fogházra, Szabó Ferencet másfél évi, Birki Ágnest pedig egyévi fogházra, az eddig fölmentett József Attila írót 50 pengő pénzbüntetésre ítélte. Három vádlott büntetését némiképp leszállította a kúria, a többit helybenhagyta.
Népszava, 1934. máj. 17.
A törvényszék hetekig tartó tárgyalás után Szél Jenő egyetemi hallgatót másfél évi, Birki Ágnes egyetemi hallgatónőt egyévi és kéthónapi börtönre, Rácz István gimnáziumi tanárt, Beck Márta, Beck András és Steinberger Gábor egyetemi hallgatókat nyolc-nyolchónapi, Szabó Ferenc iparművészeti növendéket egyévi fogházra ítélte.
A tábla Steinberger büntetését hathónapra szállította le, és az első fokon ugyancsak elítélt Olt Károly egyetemi hallgatót fölmentette, a többi ítéletet pedig helybenhagyta.
A kúria Oswald-tanácsa szerdán az ítéletek egy részét nagymértékben módosította. Rácz Istvánt kétévi fogházra, Szabó Ferencet másfél évi, Birki Ágnest pedig egyévi fogházra, az eddig fölmentett József Attila írót 50 pengő pénzbüntetésre ítélte. Három vádlott büntetését némiképp leszállította a kúria, a többit helybenhagyta.
Népszava, 1934. máj. 17.
SZIMONIDESZ LAJOS ÜGYE
A statárium idején, a halálos
ítéletek hozatalakor a halálbüntetés ellenes liga röpiratot adott ki,
amelyben tiltakozott a halálbüntetés ellen. A röpiratot többen írták
alá, akik ellen nemzetrágalmazás vétsége miatt vádat emeltek. A
törvényszék csak Szimonidesz Lajost mondotta ki bűnösnek
nemzetrágalmazás vétségében és 500 pengő pénzbüntetésre ítélte.
Fellebbezés folytán a tábla elé került az ügy, amely József Attilát is
bűnösnek mondta ki és mindkettőjüket 200-200 pengő pénzbüntetésre
ítélte, de az ítélet végrehajtását felfüggesztette.
Újság 1934. nov. 9.
Újság 1934. nov. 9.
Irodalomjegyzék
József Attila művei
József Attila művei
1.
József Attila összes művei. (sajtó alá rend.: Szabolcsi Miklós)
III. kötet. Cikkek, tanulmányok, vázlatok.(Akadémia
Kiadó, Bp., 1958.
273-274. old.)
2. József Attila: Tanulmányok és cikkek. 1923-1930. I-II. kötet. (sajtó alá rend.: Horváth Iván és Tverdota György.) (Osiris Kiadó, Bp., 1995. 324. old.; 287. old.)
3. József Attila összes művei. (sajtó alá rend.: Fehér Erzsébet és Szabolcsi Miklós) IV. kötet. Novellák, önvallomások, műfordítások. Pótlások az I-III. kötetekhez. (Akadémia Kiadó, Bp., 1967. 214-215. old.)
4. József Attila összes versei 1916-1927. I. kötet (sajtó alá rend.: Stoll Béla) (Akadémia Kiadó, Bp., 1984. 542. old.)
2. József Attila: Tanulmányok és cikkek. 1923-1930. I-II. kötet. (sajtó alá rend.: Horváth Iván és Tverdota György.) (Osiris Kiadó, Bp., 1995. 324. old.; 287. old.)
3. József Attila összes művei. (sajtó alá rend.: Fehér Erzsébet és Szabolcsi Miklós) IV. kötet. Novellák, önvallomások, műfordítások. Pótlások az I-III. kötetekhez. (Akadémia Kiadó, Bp., 1967. 214-215. old.)
4. József Attila összes versei 1916-1927. I. kötet (sajtó alá rend.: Stoll Béla) (Akadémia Kiadó, Bp., 1984. 542. old.)
Irodalom József Attiláról
1. Szántó Judit: Napló és visszaemlékezés. [sajtó
alá rend., előszó és jegyz.: Murányi Gábor.] (Múzsák Könyvkiadó –
Petőfi Irodalmi Múzeum, Bp., 1986. 89., 132.
old.) (Irodalmi Múzeum)
2. Reguli Ernő: Írások József Attiláról (Irodalomtörténeti Közlemények, 1955. 2. szám. 233-270. old.)
5. Rejtő István: József Attila perei (Irodalomtörténet, 1952. 3-4. szám. 463-464. old.)
6. József Attila és a kommunista diákok pere. (visszaemlékezés)
7. Birki Ágnes – Széll Jenő: A Lebukott c. vers keletkezése. 2. Széll Jenő: A diákper és a lebukott c. vers. (Irodalomtörténet, 1972. 4. sz. 935-941. old.)
8. Markovits Györgyi: Üldözött költészet. Kitiltott, elkobzott, perbe fogott kötetek, versek a Horthy-korszakban. [Irodalomtörténeti Füzetek 45. szám, – MTA Irodalomtudományi Intézete] A „Lebukott” című vers pere. (Akadémia Kiadó, Bp., 1964. 117. old.)
9. Markovits Györgyi. A magyar írók harca a cenzúra ellen (1919-1944). [Irodalomtörténeti Füzetek 111. szám] (Akadémia Kiadó, Bp., 1985. 97. old)
10. Farkas Sándor: József Attila és a párt. Megjegyzések Vértes György cikkéhez. [Javarészt a „Lebukott” című vers keletkezéséről szól a cikk.] (Párttörténeti Közlemények, 1964. február 1. sz. 151-158. old.)
11. Hajdú Tibor – Rákosi Sándor: József Attila versei a bíróság előtt. A „Lázadó Krisztus”, „Szocialisták”, „Lebukott” című versek periratai. (Párttörténeti Közlemények, 1958. január 1. sz. 190-214. old.)
12. Kulcsár István: József Attila vallomása. [A Lebukott c. vers keletkezéséről.] (Élet és Irodalom, 1973. május 26. 21. sz. 2. old.)
13. József Attila emlékkönyv. (sajtó alá rend., szerk.: Szabolcsi Miklós) Sollner László: József Attila a munkásmozgalomban. (Szépirodalmi Kiadó, Bp., 1957. 278-281. old.) és Müller Lajos: Küzdtünk együtt a forradalomért. Emlékek és gondolatok József Attiláról. (uo.: 281-289. old.) és Sándor Pál: Emlékeim József Attiláról. (uo.: 322 old.)
14. József Attila bibliográfia. (összeállította: Reguli Ernő) (Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, Bp., 1975. 319. old.)
15. Szép Szó: József Attila emlékszám. 1938. József Attiláról az ügyvédje. Melléky Kornél dr. - Hasonmás kiadás. (Szépirodalmi Könyvkiadó, 1987. 115-117. old.)
16. Kortársak József Atilláról (1922-1945) I-III. kötet. (szerk.: Bokor László, sajtó alá rend.: Tverdota György) (Akadémia Kiadó, Bp., 1987.) (Új magyar múzeum 13-15.)
17. Süpek Ottó: József Attila Vörös-segély balládájának francia fordítása. (Irodalomtörténet, 1974. 3. sz. 495-505. old.)
18. Murányi Gábor: Én így emlékszem. József Attiláról dr. Kulcsár Istvánnal. (Magyar Nemzet, 1984. szept. 29. 12. old.)
19. Sipos Péter: Kommunista szervezkedés a magyarországi egyetemeken az 1930-as évek első felében. (Bp. 1978.)
20. Szabolcsi Miklós: Érik a fény. József Attila élete és pályája 1923-1927. [Villon](Irodalomtörténeti Könyvtár 32.) (Akadéma Kiadó, Bp., 1977. 630-633. old.
21. Szabolcsi Miklós: József Attila és az illegális Kommunista Párt viszonyának kérdéséhez. (Kritika, 1965. 11, szám11-20. old.)
22. Agárdi Ferenc: Egy költemény születése. (Élet és Irodalom, 1962. december 7. 4. old.)
23. Koestler Arthur: Az ismeretlen írás. (Bp., 1966)
24. Kortársak József Atilláról (1922-1945) II. kötet. (szerk.: Bokor László, sajtó alá rend.: Tverdota György) (Akadémia Kiadó, Bp., 1987. 1533. old.) (Új magyar múzeum 13-15.)
25. Bényei József: Magyar írók perei. (Kozmosz, Bp., 214-215. old.)
26. Fejtő Ferenc: József Attila az útmutató. (Testvériség – Egység, Újvidék, 1953. 92. old.)
27. Szántó Piroska visszaemlékezése (Új Írás, 1976. 10. szám, 115-128. old.)
28. És ámulok, hogy elmúlok. József Attila iratok. (összeállította, bev.: Varga Katalin.) (Petőfi Irodalmi Múzeum, Bp., 2005. 208. old.)
2. Reguli Ernő: Írások József Attiláról (Irodalomtörténeti Közlemények, 1955. 2. szám. 233-270. old.)
5. Rejtő István: József Attila perei (Irodalomtörténet, 1952. 3-4. szám. 463-464. old.)
6. József Attila és a kommunista diákok pere. (visszaemlékezés)
7. Birki Ágnes – Széll Jenő: A Lebukott c. vers keletkezése. 2. Széll Jenő: A diákper és a lebukott c. vers. (Irodalomtörténet, 1972. 4. sz. 935-941. old.)
8. Markovits Györgyi: Üldözött költészet. Kitiltott, elkobzott, perbe fogott kötetek, versek a Horthy-korszakban. [Irodalomtörténeti Füzetek 45. szám, – MTA Irodalomtudományi Intézete] A „Lebukott” című vers pere. (Akadémia Kiadó, Bp., 1964. 117. old.)
9. Markovits Györgyi. A magyar írók harca a cenzúra ellen (1919-1944). [Irodalomtörténeti Füzetek 111. szám] (Akadémia Kiadó, Bp., 1985. 97. old)
10. Farkas Sándor: József Attila és a párt. Megjegyzések Vértes György cikkéhez. [Javarészt a „Lebukott” című vers keletkezéséről szól a cikk.] (Párttörténeti Közlemények, 1964. február 1. sz. 151-158. old.)
11. Hajdú Tibor – Rákosi Sándor: József Attila versei a bíróság előtt. A „Lázadó Krisztus”, „Szocialisták”, „Lebukott” című versek periratai. (Párttörténeti Közlemények, 1958. január 1. sz. 190-214. old.)
12. Kulcsár István: József Attila vallomása. [A Lebukott c. vers keletkezéséről.] (Élet és Irodalom, 1973. május 26. 21. sz. 2. old.)
13. József Attila emlékkönyv. (sajtó alá rend., szerk.: Szabolcsi Miklós) Sollner László: József Attila a munkásmozgalomban. (Szépirodalmi Kiadó, Bp., 1957. 278-281. old.) és Müller Lajos: Küzdtünk együtt a forradalomért. Emlékek és gondolatok József Attiláról. (uo.: 281-289. old.) és Sándor Pál: Emlékeim József Attiláról. (uo.: 322 old.)
14. József Attila bibliográfia. (összeállította: Reguli Ernő) (Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, Bp., 1975. 319. old.)
15. Szép Szó: József Attila emlékszám. 1938. József Attiláról az ügyvédje. Melléky Kornél dr. - Hasonmás kiadás. (Szépirodalmi Könyvkiadó, 1987. 115-117. old.)
16. Kortársak József Atilláról (1922-1945) I-III. kötet. (szerk.: Bokor László, sajtó alá rend.: Tverdota György) (Akadémia Kiadó, Bp., 1987.) (Új magyar múzeum 13-15.)
17. Süpek Ottó: József Attila Vörös-segély balládájának francia fordítása. (Irodalomtörténet, 1974. 3. sz. 495-505. old.)
18. Murányi Gábor: Én így emlékszem. József Attiláról dr. Kulcsár Istvánnal. (Magyar Nemzet, 1984. szept. 29. 12. old.)
19. Sipos Péter: Kommunista szervezkedés a magyarországi egyetemeken az 1930-as évek első felében. (Bp. 1978.)
20. Szabolcsi Miklós: Érik a fény. József Attila élete és pályája 1923-1927. [Villon](Irodalomtörténeti Könyvtár 32.) (Akadéma Kiadó, Bp., 1977. 630-633. old.
21. Szabolcsi Miklós: József Attila és az illegális Kommunista Párt viszonyának kérdéséhez. (Kritika, 1965. 11, szám11-20. old.)
22. Agárdi Ferenc: Egy költemény születése. (Élet és Irodalom, 1962. december 7. 4. old.)
23. Koestler Arthur: Az ismeretlen írás. (Bp., 1966)
24. Kortársak József Atilláról (1922-1945) II. kötet. (szerk.: Bokor László, sajtó alá rend.: Tverdota György) (Akadémia Kiadó, Bp., 1987. 1533. old.) (Új magyar múzeum 13-15.)
25. Bényei József: Magyar írók perei. (Kozmosz, Bp., 214-215. old.)
26. Fejtő Ferenc: József Attila az útmutató. (Testvériség – Egység, Újvidék, 1953. 92. old.)
27. Szántó Piroska visszaemlékezése (Új Írás, 1976. 10. szám, 115-128. old.)
28. És ámulok, hogy elmúlok. József Attila iratok. (összeállította, bev.: Varga Katalin.) (Petőfi Irodalmi Múzeum, Bp., 2005. 208. old.)
A per rövid története:
- A Magyar Kir. Állami Rendőrség
Budapesti Főkapitányának jelentése Darvas József tanító ügyében 1933.
február 16. [kihallgatása 1933. február 19-én történik Magyar Kir.
Állami Rendőrségen]
- A Magyar Kir. Állami Rendőrség Budapesti Főkapitányának jelentése Békés István tanító ügyében 1933. február 16. [kihallgatása 1933. február 19-én történik Magyar Kir. Állami Rendőrségen]
- A Magyar Kir. Állami Rendőrség Budapesti Főkapitányának jelentése Székely Béla ügyében 1933. február 19. [kihallgatása 1933. február 19-én történik Magyar Kir. Állami Rendőrségen]
- A Magyar Kir. Államrendőrség politikai nyomozó főcsoportjának 1933. február 23-án kelt jelentéséből a Magyar Kir. Államrendőrség Budapesti Főkapitányához [a jelentés a baloldali szervezkedésről számol be]
- Magyar Kir. Államrendőrség Budapesti Főkapitányának a Budapesti Kir. Ügyészséghez intézett ügyre vonatkozó jelentése [1933. február 23.]
- A Magyar Kir. Államrendőrség Budapesti Főkapitánya a Budapesti Kir. Ügyészségnek írt 1933. március 3-án kelt jelentésében eljárást indít a mozgalom tagjai ellen [József Attila vádlott, 33. rendű vádlottja a pernek, védőügyvédje: dr. Melléky Kornél]
- A Budapesti Kir. Ügyészség 1933. március 22-én átadja a Magyar Kir. Budapesti Büntetőtörvényszéknek a Széll-Birki ügy vádiratát [a vádirat bűnrészességgel vádolja a költőt]
- A Budapesti Kir. Büntetőtörvényszék 1933. május 5-én megtartott nyilvános főtárgyalása a Széll Jenő és 33 társa ellen indított bűnügyben
- A Budapesti Kir. Büntetőtörvényszék 1933. május 6-án megtartott nyilvános folytatólagos főtárgyalása
- A Budapesti Kir. Büntetőtörvényszék 1933. május 8-án megtartott nyilvános folytatólagos főtárgyalása
- A Budapesti Kir. Büntetőtörvényszék 1933. május 10-én megtartott nyilvános folytatólagos főtárgyalása
- A Budapesti Kir. Büntetőtörvényszék 1933. május 12-én megtartott nyilvános folytatólagos főtárgyalása
- 1933. május 12-én a Budapesti Kir. Büntetőtörvényszék ítélete [felmentette József Attilát]
- Budapesti Kir. Büntetőtörvényszék ítéletét 1934. január 15-én a Budapesti Kir. Ítélőtábla jóváhagyta.
- A Magyar Kir. Kúria 1934. május 16-án elutasítva az alsó fokú bíróságok felmentő ítéletét, és 50 pengő pénzbüntetésre ítélte a költőt.
- A Budapesti Kir. Ügyészég 1935. március 28-i határozatában a költőre korábban kiszabott 50 pengő pénzbüntetést, behajthatatlanság miatt 5 napi fogházbüntetésre változtatta.
- A Magyar Kir. Állami Rendőrség Budapesti Főkapitányának jelentése Békés István tanító ügyében 1933. február 16. [kihallgatása 1933. február 19-én történik Magyar Kir. Állami Rendőrségen]
- A Magyar Kir. Állami Rendőrség Budapesti Főkapitányának jelentése Székely Béla ügyében 1933. február 19. [kihallgatása 1933. február 19-én történik Magyar Kir. Állami Rendőrségen]
- A Magyar Kir. Államrendőrség politikai nyomozó főcsoportjának 1933. február 23-án kelt jelentéséből a Magyar Kir. Államrendőrség Budapesti Főkapitányához [a jelentés a baloldali szervezkedésről számol be]
- Magyar Kir. Államrendőrség Budapesti Főkapitányának a Budapesti Kir. Ügyészséghez intézett ügyre vonatkozó jelentése [1933. február 23.]
- A Magyar Kir. Államrendőrség Budapesti Főkapitánya a Budapesti Kir. Ügyészségnek írt 1933. március 3-án kelt jelentésében eljárást indít a mozgalom tagjai ellen [József Attila vádlott, 33. rendű vádlottja a pernek, védőügyvédje: dr. Melléky Kornél]
- A Budapesti Kir. Ügyészség 1933. március 22-én átadja a Magyar Kir. Budapesti Büntetőtörvényszéknek a Széll-Birki ügy vádiratát [a vádirat bűnrészességgel vádolja a költőt]
- A Budapesti Kir. Büntetőtörvényszék 1933. május 5-én megtartott nyilvános főtárgyalása a Széll Jenő és 33 társa ellen indított bűnügyben
- A Budapesti Kir. Büntetőtörvényszék 1933. május 6-án megtartott nyilvános folytatólagos főtárgyalása
- A Budapesti Kir. Büntetőtörvényszék 1933. május 8-án megtartott nyilvános folytatólagos főtárgyalása
- A Budapesti Kir. Büntetőtörvényszék 1933. május 10-én megtartott nyilvános folytatólagos főtárgyalása
- A Budapesti Kir. Büntetőtörvényszék 1933. május 12-én megtartott nyilvános folytatólagos főtárgyalása
- 1933. május 12-én a Budapesti Kir. Büntetőtörvényszék ítélete [felmentette József Attilát]
- Budapesti Kir. Büntetőtörvényszék ítéletét 1934. január 15-én a Budapesti Kir. Ítélőtábla jóváhagyta.
- A Magyar Kir. Kúria 1934. május 16-án elutasítva az alsó fokú bíróságok felmentő ítéletét, és 50 pengő pénzbüntetésre ítélte a költőt.
- A Budapesti Kir. Ügyészég 1935. március 28-i határozatában a költőre korábban kiszabott 50 pengő pénzbüntetést, behajthatatlanság miatt 5 napi fogházbüntetésre változtatta.
Az ügyben érintett törvények,
rendeletek, paragrafusok
Az 1878. évi V. törvénycikk
A magyar büntető törvénykönyv a bűntettekről és vétségekről
VI. fejezet. Az alkotmány, a törvény, a hatóságok- vagy a hatósági közegek elleni izgatás
felhívás
Az 1878. évi V. törvénycikk
A magyar büntető törvénykönyv a bűntettekről és vétségekről
VI. fejezet. Az alkotmány, a törvény, a hatóságok- vagy a hatósági közegek elleni izgatás
felhívás
171.
§. Aki valamely gyülekezeten nyilvánosan szóval; vagy a ki
nyomtatvány, irat, képes ábrázolat terjesztése vagy közszemlére
kiállítása által bűntett vagy vétség elkövetésére egyenesen felhív, ha
a bűntett vagy vétség elkövettetett: mint felbujtó büntetendő.
Ha pedig a felhívás eredménytelen maradt, amennyiben az a jelen törvény külön rendeletei alá nem esik: két évig terjedhető államfogházzal és két ezer forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.
Aki gyülekezetben: nyilvánosan szóval, vagy nyomtatvány, képes ábrázolat terjesztése, közszemlére kiállítása által bűntett vagy vétség elkövetésére, egyenesen felhív, mint felbujtó büntettetik, ha a bűntett vagy vétség elkövettetett: E cselekmény lényeges alkatelemei: a nyilvános, egyenes, felhívás bűntett vagy vétség elkövetésére. Ha a felhívás eredménytelen maradt, 2 évig terjedhető államfogház és 4000 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntethető. Gyülekezet alatt több ember csoportos együttlétét kell érteni. A 171. § első bekezdése az eredményre vezetett, a második az eredménytelen felhívást bünteti. Az első bekezdésben, a felhívó, mint felbujtó büntetendő, vagy is az elkövetett bűntett, vagy vétség tettesére meghatározott büntetéssel úgy, amint a BTK. 71. §-a formulázza. A felhívásnak világosan bűntett, vagy vétség elkövetésére kell irányulnia.
A BTK. 171. §-ának 2. bekezdése szerinti felhívásnak és a BTK. 172. §. 2. bekezdése szerinti izgatásnak nem anyagi, hanem eszmei halmazatát állapítja meg vádlottnak az a tette, hogy a tömeghez azt az egyenes felhívást intézte, hogy sértettet a képviselőválasztás napján meg kell kötözni, ”befalazni”, -hogy továbbá ugyanakkor a keresztény hitfelekezetűeket a zsidók ellen gyűlöletre izgatta. (Kúria 1907. máj. 22. 5024/907. sz. a. I. BT.)
Ha pedig a felhívás eredménytelen maradt, amennyiben az a jelen törvény külön rendeletei alá nem esik: két évig terjedhető államfogházzal és két ezer forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.
Aki gyülekezetben: nyilvánosan szóval, vagy nyomtatvány, képes ábrázolat terjesztése, közszemlére kiállítása által bűntett vagy vétség elkövetésére, egyenesen felhív, mint felbujtó büntettetik, ha a bűntett vagy vétség elkövettetett: E cselekmény lényeges alkatelemei: a nyilvános, egyenes, felhívás bűntett vagy vétség elkövetésére. Ha a felhívás eredménytelen maradt, 2 évig terjedhető államfogház és 4000 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntethető. Gyülekezet alatt több ember csoportos együttlétét kell érteni. A 171. § első bekezdése az eredményre vezetett, a második az eredménytelen felhívást bünteti. Az első bekezdésben, a felhívó, mint felbujtó büntetendő, vagy is az elkövetett bűntett, vagy vétség tettesére meghatározott büntetéssel úgy, amint a BTK. 71. §-a formulázza. A felhívásnak világosan bűntett, vagy vétség elkövetésére kell irányulnia.
A BTK. 171. §-ának 2. bekezdése szerinti felhívásnak és a BTK. 172. §. 2. bekezdése szerinti izgatásnak nem anyagi, hanem eszmei halmazatát állapítja meg vádlottnak az a tette, hogy a tömeghez azt az egyenes felhívást intézte, hogy sértettet a képviselőválasztás napján meg kell kötözni, ”befalazni”, -hogy továbbá ugyanakkor a keresztény hitfelekezetűeket a zsidók ellen gyűlöletre izgatta. (Kúria 1907. máj. 22. 5024/907. sz. a. I. BT.)
Izgatás
172. §. A ki a 171. §-ban
meghatározott módon a törvény ellen, vagy aki hatóságoknak törvényes
hatáskörükben kiadott rendelete, meghagyása, határozata ellen
engedetlenségre egyenes felhívást intéz vagy terjeszt: két évig
terjedhető államfogházzal és ezer forintig terjedhető pénzbüntetéssel
büntetendő.
Ugyanazon büntetés éri azt, a ki a 171. §-ban meghatározott módon valamely osztályt, nemzetiséget vagy hitfelekezetet gyűlöletre a másik ellen, úgyszintén azt is, aki a tulajdon vagy a házasság jogintézménye ellen izgat.
Aki szóval gyülekezetben vagy pedig irat, nyomtatvány, képes ábrázolat terjesztése, közszemlére tétele által a törvény ellen, hatóságok törvényes rendelete, meghagyása, intézkedése ellen engedetlenségre egyenes felhívást intéz, az a törvény és hatóságok elleni izgatás vétségét követi el. A társadalmi rend és a polgárok nyugalmának biztosítása tekintetéből nem engedheti meg az állam, hogy a polgárok egyes osztályai az egyes nemzetiségek, vagy hitfelekezetek egymás ellen gyűlöltségre izgassanak, vagy hogy a tulajdon és a házasság intézménye ellen, mint a társadalmi rend és az állam létfeltétele ellen lázítsanak. Osztály alatt oly egyének többségét kell érteni, a kik, élethivatásuk, életközösségük folytán egy gyűjtőnévvel jelöltetnek: ügyvédek, birtokosok, papság, nemesség, munkásság, hivatalnoki kar stb. Nemzetiség alatt a magyar nemzetiség is értendő, mert a magyar faj, ellentétben a magyar nemzettel, mely az állam minden polgárát vallás- és felekezetkülönbség nélkül magában foglalja, szintén csak nemzetiség.
Ugyanazon büntetés éri azt, a ki a 171. §-ban meghatározott módon valamely osztályt, nemzetiséget vagy hitfelekezetet gyűlöletre a másik ellen, úgyszintén azt is, aki a tulajdon vagy a házasság jogintézménye ellen izgat.
Aki szóval gyülekezetben vagy pedig irat, nyomtatvány, képes ábrázolat terjesztése, közszemlére tétele által a törvény ellen, hatóságok törvényes rendelete, meghagyása, intézkedése ellen engedetlenségre egyenes felhívást intéz, az a törvény és hatóságok elleni izgatás vétségét követi el. A társadalmi rend és a polgárok nyugalmának biztosítása tekintetéből nem engedheti meg az állam, hogy a polgárok egyes osztályai az egyes nemzetiségek, vagy hitfelekezetek egymás ellen gyűlöltségre izgassanak, vagy hogy a tulajdon és a házasság intézménye ellen, mint a társadalmi rend és az állam létfeltétele ellen lázítsanak. Osztály alatt oly egyének többségét kell érteni, a kik, élethivatásuk, életközösségük folytán egy gyűjtőnévvel jelöltetnek: ügyvédek, birtokosok, papság, nemesség, munkásság, hivatalnoki kar stb. Nemzetiség alatt a magyar nemzetiség is értendő, mert a magyar faj, ellentétben a magyar nemzettel, mely az állam minden polgárát vallás- és felekezetkülönbség nélkül magában foglalja, szintén csak nemzetiség.
Gyűlöletre izgatás. A BTK. 172. §. 2.
bekezdésében meghatározott vétség elkövetési cselekedete
1.
A munkaadók osztályának oly színben való bemutatása, hogy annak
kapzsisága és szívtelensége okozza a munkás nép bajait, pusztulását és
koldusboton kivándorlását, alkalmas arra, hogy a munkás hallgatókban
ellenséges érzületet, vagyis gyűlöletet ébresszen a munkaadók, tehát a
vagyonosok osztálya ellen. - II. Az egyenes felhívás nem tényálladéki.
eleme a BTK. 172. §. 2. bekezdésében körülírt izgatás vétségének, a
BTK. 172. §-a ugyanis csak az elkövetés módja, tehát a nyilvánosság és
a cselekvőség eszközei tekintetében utal a 171. §-ra. (Kúria 1908 ápr.
23. 3059/908. sz. a. 1. BT.)
"Osztály" fogalma izgatásnál
"Osztály" fogalma izgatásnál
2.
„Osztály” elnevezés alatt nemcsak a társadalmi téren, a vagyon, a
foglalkozás, az élethivatás, képzettség és családi leszármazás alapján
kialakult s egymástól megkülönböztethető társadalmi csoportokat kell
pusztán érteni, hanem mindazokat is, a kik közös elvek és érdekek
alapján az ezeknek megvalósítása céljából egyesülnek és más-más célú és
érdekű személycsoportoktól világosan megkülönböztethetők. (Kúria 1908
máj. 20. 3858/908. sz. a. 1. BT.)
Izgatás a papság és az úri osztály
ellen
3.
Az, hogy a népgyűlésen jelen volt hallgatóság nagyobb része mint tót
anyanyelvű, a vádlott magyar nyelvű beszédét nem értette, az izgatás
tényálladékán mit sem változtat, mert a fent maradó rész is megfelel a
gyülekezet fogalmának. A szónok nyelvének értése az izgatás fogalmára
nézve nem közömbös. – Azok a nyilatkozatok, hogy a papság nem követi
Krisztus tanait, üzérkedik a vallással és a felekezeti gyűlöletet
szítja, hogy az urak a népet jogaitól megfosztják és az adót és a
katonaságot a nép féken tartására használják, hogy a püspök sokszorta
kevesebb adót fizet, mint a szegély nép -, izgatást képeznek. (Kúria
1907. okt. 16. 8086/907. sz. a. I. BT.)
Osztály elleni izgatás fogalma
4.
Osztály ellen való izgatást az követ el, aki a társadalmi téren a
vagyon a foglalkozás, az élethivatás, a képzettség és a családi
elszármazás alapján kialakult vagy közös elvek és érdekek megvalósítása
céljából egyesült s egymástól világosan megkülönböztethető és egy
gyűjtőnévvel megjelölhető személycsoportot a másik elleni gyűlöletre
izgat. (Kúria 1908. okt. 28. 7048. sz. a.)
Forrás:
1. Corpus Juris Hungarici. Magyar Törvénytár. 1877-1878. évi törvénycikkek. Millenniumi emlékkiadás. Szerk.: dr. Márkus Dezső. (Franklin Társulat Magyar Irodalmi Intézet és Könyvnyomda, Bp., 1896. old. 128. old.)
2. Vaszy György – Szíj Géza - K. Nagy Sándor – Körner Károly. Magyar büntető törvények és szabályok magyarázatokkal és jegyzetekkel. [A magyar Királyi Csendőrség, állami, városi és községi rendőrség, valamint általában az összes nyomozó hatóságok és nyomozó közegek részére] (Franklin Társulat Magyar Irodalmi Intézet és Könyvnyomda, Bp., 1910.141-148. old.)
Forrás:
1. Corpus Juris Hungarici. Magyar Törvénytár. 1877-1878. évi törvénycikkek. Millenniumi emlékkiadás. Szerk.: dr. Márkus Dezső. (Franklin Társulat Magyar Irodalmi Intézet és Könyvnyomda, Bp., 1896. old. 128. old.)
2. Vaszy György – Szíj Géza - K. Nagy Sándor – Körner Károly. Magyar büntető törvények és szabályok magyarázatokkal és jegyzetekkel. [A magyar Királyi Csendőrség, állami, városi és községi rendőrség, valamint általában az összes nyomozó hatóságok és nyomozó közegek részére] (Franklin Társulat Magyar Irodalmi Intézet és Könyvnyomda, Bp., 1910.141-148. old.)
1921.
évi III. törvénycikk
Az állami és társadalmi rend hatályosabb védelméről
1. Az állami és társadalmi rend felforgatására vagy megsemmisítésére irányuló bűntettek és vétségek
1. § Aki az állam és társadalom törvényes rendjének erőszakos felforgatására vagy megsemmisítésére, különösen valamely társadalmi osztály kizárólagos uralmának erőszakos létesítésére irányuló mozgalmat vagy szervezkedést kezdeményez vagy vezet, bűntettet követ el és öt évig terjedhető fegyházzal büntetendő.
Aki ily mozgalomban vagy szervezkedésben tevékenyen részt vesz, úgy - szintén, aki ily mozgalmat vagy szervezkedést előmozdít, vétséget követ el és három évig terjedhető fogházzal büntetendő.
A kezdeményezők és vezetők büntetése tíz évtől tizenöt évig terjedhető fegyház, a többi résztvevőké és előmozdítóké pedig öt évig terjedhető börtön, ha a mozgalom vagy szervezkedés céljára nagyobb mennyiségű fegyvert, lőszert, robbanó- vagy az emberi élet kioltására alkalmas más szert vagy anyagot szereztek be, amennyiben erről tudtak, vagy azt kellő gondosság mellett előre láthatták volna.
2. § Aki az állam és társadalom törvényes rendjének erőszakos felforgatására vagy megsemmisítésére, különösen valamely társadalmi osztály kizárólagos uralmának erőszakos létesítésére irányuló mozgalommal vagy szervezkedéssel összefüggően és annak céljára bűntettet vagy vétséget követ el, annak büntetése:
1. halál, ha a bűntettre a törvény halálbüntetést állapít meg;
2. életfogytig tartó fegyház, ha a bűntettre a törvény tíz évet meghaladó szabadságvesztés-büntetést állapít meg;
3. tíztől tizenöt évig terjedhető fegyház, ha a bűntettre a törvény tíz évnél enyhébb vagy legfeljebb tízévi szabadság-vesztésbüntetést állapít meg;
4. tíz évig terjedhető fegyház, ha a cselekmény a törvény szerint vétség.
Ugyane büntetés alá esnek az előbbi bekezdésben említett mozgalom vagy szervezkedés kezdeményezői és vezetői, az említett mozgalom vagy szervezkedés többi résztvevői és előmozdítói pedig az előbbi bekezdés 1. és 2. pontjának esetében öt évig terjedhető börtönnel, 3. és 4. pontjának esetében pedig öt évig terjedhető fogházzal büntetendők, feltéve, hogy a bűncselekmény elkövetéséről előzetesen tudtak, vagy azt kellő gondosság mellett előre láthatták volna.
3. § Aki az állam és társadalom törvényes rendjének erőszakos felforgatására vagy megsemmisítésére, különösen valamely társadalmi osztály kizárólagos uralmának erőszakos létesítésére irányuló mozgalomról vagy szervezkedésről hitelt érdemlő tudomást szerez és erről a hatóságnak, mihelyt lehetséges, jelentést nem tesz, az, amennyiben részesség nem terheli, vétség miatt egy évig terjedhető fogházzal büntetendő.
1. Corpus Juris Hungarici. Magyar Törvénytár. 1921. évi törvénycikkek. Millenniumi emlékkiadás. Szerk.: dr. Térfi Gyula (Franklin Társulat Magyar Irodalmi Intézet és Könyvnyomda, Bp., 1922. old. 8-11. old.)
A perben résztvevő, érintett fontosabb személyek névsora:
Az állami és társadalmi rend hatályosabb védelméről
1. Az állami és társadalmi rend felforgatására vagy megsemmisítésére irányuló bűntettek és vétségek
1. § Aki az állam és társadalom törvényes rendjének erőszakos felforgatására vagy megsemmisítésére, különösen valamely társadalmi osztály kizárólagos uralmának erőszakos létesítésére irányuló mozgalmat vagy szervezkedést kezdeményez vagy vezet, bűntettet követ el és öt évig terjedhető fegyházzal büntetendő.
Aki ily mozgalomban vagy szervezkedésben tevékenyen részt vesz, úgy - szintén, aki ily mozgalmat vagy szervezkedést előmozdít, vétséget követ el és három évig terjedhető fogházzal büntetendő.
A kezdeményezők és vezetők büntetése tíz évtől tizenöt évig terjedhető fegyház, a többi résztvevőké és előmozdítóké pedig öt évig terjedhető börtön, ha a mozgalom vagy szervezkedés céljára nagyobb mennyiségű fegyvert, lőszert, robbanó- vagy az emberi élet kioltására alkalmas más szert vagy anyagot szereztek be, amennyiben erről tudtak, vagy azt kellő gondosság mellett előre láthatták volna.
2. § Aki az állam és társadalom törvényes rendjének erőszakos felforgatására vagy megsemmisítésére, különösen valamely társadalmi osztály kizárólagos uralmának erőszakos létesítésére irányuló mozgalommal vagy szervezkedéssel összefüggően és annak céljára bűntettet vagy vétséget követ el, annak büntetése:
1. halál, ha a bűntettre a törvény halálbüntetést állapít meg;
2. életfogytig tartó fegyház, ha a bűntettre a törvény tíz évet meghaladó szabadságvesztés-büntetést állapít meg;
3. tíztől tizenöt évig terjedhető fegyház, ha a bűntettre a törvény tíz évnél enyhébb vagy legfeljebb tízévi szabadság-vesztésbüntetést állapít meg;
4. tíz évig terjedhető fegyház, ha a cselekmény a törvény szerint vétség.
Ugyane büntetés alá esnek az előbbi bekezdésben említett mozgalom vagy szervezkedés kezdeményezői és vezetői, az említett mozgalom vagy szervezkedés többi résztvevői és előmozdítói pedig az előbbi bekezdés 1. és 2. pontjának esetében öt évig terjedhető börtönnel, 3. és 4. pontjának esetében pedig öt évig terjedhető fogházzal büntetendők, feltéve, hogy a bűncselekmény elkövetéséről előzetesen tudtak, vagy azt kellő gondosság mellett előre láthatták volna.
3. § Aki az állam és társadalom törvényes rendjének erőszakos felforgatására vagy megsemmisítésére, különösen valamely társadalmi osztály kizárólagos uralmának erőszakos létesítésére irányuló mozgalomról vagy szervezkedésről hitelt érdemlő tudomást szerez és erről a hatóságnak, mihelyt lehetséges, jelentést nem tesz, az, amennyiben részesség nem terheli, vétség miatt egy évig terjedhető fogházzal büntetendő.
2. A
magyar állam és a magyar nemzet megbecsülése ellen irányuló bűntettek
és vétségek
Forrás: 7. §
Aki olyan valótlan tényt állít vagy terjeszt, amely alkalmas arra, hogy
a magyar állam vagy a magyar nemzet megbecsülését csorbítsa vagy
hitelét sértse, vétséget követ el és öt évig terjedhető fogházzal
büntetendő.
A büntetés tíz évig terjedhető fegyház, ha a cselekményt abból a célból követték el, hogy valamely külföldi állam vagy szervezet a magyar állam vagy a magyar nemzet ellen ellenséges cselekményre indíttassék; ha pedig ennek következtében valamely külföldi állam vagy szervezet a magyar nemzet ellen ellenséges cselekményre indíttatott, a büntetés életfogytig tartó fegyház.
A büntetés tíz évig terjedhető fegyház, ha a cselekményt abból a célból követték el, hogy valamely külföldi állam vagy szervezet a magyar állam vagy a magyar nemzet ellen ellenséges cselekményre indíttassék; ha pedig ennek következtében valamely külföldi állam vagy szervezet a magyar nemzet ellen ellenséges cselekményre indíttatott, a büntetés életfogytig tartó fegyház.
1. Corpus Juris Hungarici. Magyar Törvénytár. 1921. évi törvénycikkek. Millenniumi emlékkiadás. Szerk.: dr. Térfi Gyula (Franklin Társulat Magyar Irodalmi Intézet és Könyvnyomda, Bp., 1922. old. 8-11. old.)
A perben résztvevő, érintett fontosabb személyek névsora:
Dr. Baróthy Pál
(Nagyvárad, 1872. okt. 16. - ?) királyi főügyész, a budapesti ügyészség
sajtóosztályának vezetője. Jogi tanulmányait szülővárosában végezte,
majd hosszabb tanulmányutat tett. 1899-ben nevezték ki albíróvá
Nagyváradon, majd 1901-ben alügyésszé. 1908-ban lett a nagyváradi
ügyészség vezetője, 1915-ben főügyész-helyettessé léptették elő. 1920.
óta a budapesti ügyészség sajtóosztályának vezetője. 1926-ban
főügyésszé nevezték ki.
Beck András (Alsógöd, 1911. jan. 13. – Párizs mellett, 1985. dec. 13.): szobrász, Kossuth-díjas (1949), Munkácsy-díjas (1950). Beck Ö. Fülöp szobrászművész fia, Beck Judit festőművész bátyja. Kezdetben édesapja mellett végzett művészeti tanulmányokat, majd három évig a Képzőművészeti Főisk.-a Kisfaludi Strobl Zsigmond növendéke volt. Ezt követően tanulmányúton járt Németo.-ban. Korai műveivel a Tamás Galéria kiállításain szerepelt. 1934-ben sikerrel mutatkozott be a Szinyei-fiatalok Nemzeti Szalonban megrendezett Tavaszi Tárlatán.
Birki Ágnes (Bp., 1909. aug. 20.-1979) A harmincas évek elején matematika szakos egyetemi hallgató volt. A Bartha Miklós Társaság baloldali csoportosulásának tagja.
Darvas József, Dumitras (Orosháza, 1912. febr. 10. – Bp., 1973. dec. 3.): író, publicista, politikus, a népi írók mozgalmának egyik legjelentősebb tagja, Kossuth-díjas (1956, 1960). Apja béres volt, az I. világháborúban elesett, anyja mint cseléd nevelte fel négy gyermekét. Kiskunfélegyházán elvégezte a tanítóképzőt (1932), de állást nem kapott. A fővárosba utazott, volt napszámos, könyvügynök, lapkihordó, kovácssegédmunkás. Kapcsolatba került az illegális kommunista mozgalommal. 1933-ban letartóztatták, két hónapot töltött a Gyűjtőfogházban, majd hazatoloncolták Orosházára. Öt évig rendőri felügyelet alatt állt, de az illegális párttal való kapcsolatát továbbra is fenntartotta. 1934-től újságírói tevékenységet folytatott. Közélet és irodalom kezdettől fogva összekapcsolódott tevékenységében. Írói pályáját versekkel kezdte, első verseit 1932-ben közölte a Szivárvány. 1934-ben a Szabad Írásban megjelent novellája miatt újból letartóztatták.
Dr. Gadó István (Pécs, 1876. ápr. 23. – Bp., 1939. jan. 24.): jogász, törvényszéki elnök. Pécsett végezte jogi tanulmányait. 1899-ben a pécsi járáson kezdte meg joggyakorlatát. 1903-ban Budapesten szerzett bírói oklevelet. 1915-től a szegedi főügyészségen dolgozott. 1918-ban a nagybecskereki törvényszék elnöke lett. A szerb megszállás után visszatért Magyarországra. A Budapesti Kir. Büntetőtörvényszékhez került, ahol többek között a nevezetes Tisza-per főtárgyalását vezette. 1922-ben kúriai bírói címmel tüntették ki. 1926-től lett a Budapesti Kir. Ítélőtábla elnöke. A frankper vezetése az ő nevéhez fűződik. Főként politikai és sajtó bűnügyekben tevékenykedett. A sajtótörvény alkalmazása terén jelentős reformokat vezettet be.
Kelemen János (Keresztéte, 1909. júl. 17. – Bp., 1982. máj. 20.): kritikus, szerkesztő. Egyetemi tanulmányait Szegeden kezdte, majd Debrecenben folytatta. Később a bp.-i Tudományegy.-re járt, ahonnét baloldali szervezkedéséért kizárták. Első írásait a Gondolat c. lap közölte a harmincas évek közepén. Később a Kelet Népe c. lap kritikai rovatának vezetője volt.
Kulcsár István (Bp., 1901. szept. 19. – Tel-Aviv, 1986. jún. 12.): orvos, pszichiáter, individuálpszichológus. A pécsi egy. orvosikarát végezte 1925-ben. Az újpesti szülőotthonban nőgyógyász 1926-1938 között, az Új Szent János Kórház ideg- és elmeosztályán működött 1938-44-ben, a Deportáltak Gondozó Bizottságának (DEGOB) kórházában főorvos 1945-től 1948-ig.
Rajk László (Székelyudvarhely, 1909. márc. 8. – Bp., 1949. okt. 15.): politikus, miniszter. 1929-től a bp.-i egy. bölcsészeti karán m. -francia nyelvi és irodalmi tanulmányokat folytatott. 1930-ban bekapcsolódott az illegális kommunista mozgalomba, 1931-ben a KMP tagja lett, s még ebben, valamint a következő évben is letartóztatták. Miután tanulmányait nem folytathatta, 1933- tól építőmunkásként dolgozott. Mint a Magyar Építőmunkások Orsz. Szövetsége kommunista frakciójának vezetője, egyik szervezője és irányítója az 1935. évi nagy építőmunkás-sztrájknak. 1936-ban a párt utasítására Prágába távozott. Innen 1937-ben Spanyolo.-ba ment és a Nemzetközi Brigád m. zászlóaljának politikai biztosaként harcolt.
Szántó Piroska (Kiskunfélegyháza, 1913 – Bp., 1998), festő, grafikus, író. Művészeti tanulmányait az Iparművészeti Főiskolán kezdte Helbing Ferenc festőművész növendékeként, 1932-től pedig a Képzőművészeti Főiskolán folytatta, ahol Szőnyi István és Vaszary János volt a tanára. Tanulmányait azonban politikai okok miatt nem fejezhette be. Ezután Rázsó Klára magániskolájában tanult, ahol a Képzőművészeti Főiskoláról időközben kizárt Vaszary János tanította.
Dr. Szemák Jenő Budapesti Kir. Büntetőtörvényszék tanácselnöke
Széll Jenő (Bp., 1912. június 13. - ?) bölcsész, egyetemi hallgató
Szemák Jenő (Nagyszeben, 1887. febr. 4. – McIntosh, USA, 1971. júl. 30.): jogász, kúriai tanácselnök. A kolozsvári tudományegy.-en jogot végzett. Az I. világháború idején a máramarosszigeti ref. jogak. tanára volt. A trianoni békekötés után kiutasították Erdélyből. Bp.-en igazságügyi szolgálatba állott (1925), a bp.-i büntetőtörvényszéken tanácselnök (1927), másodelnök (1938), utóbb a törvényszék elnöke (1939–44). A nyilaspuccs után a Magyar Kir. Kúria elnöke (1944. nov. 10.–1945. ápr.). Az ő vezetésével tárgyalták le több neves személy politikai perét; Szántó Zoltán és társai perét (1927); a Rákosi-pert (1935).
Beck András (Alsógöd, 1911. jan. 13. – Párizs mellett, 1985. dec. 13.): szobrász, Kossuth-díjas (1949), Munkácsy-díjas (1950). Beck Ö. Fülöp szobrászművész fia, Beck Judit festőművész bátyja. Kezdetben édesapja mellett végzett művészeti tanulmányokat, majd három évig a Képzőművészeti Főisk.-a Kisfaludi Strobl Zsigmond növendéke volt. Ezt követően tanulmányúton járt Németo.-ban. Korai műveivel a Tamás Galéria kiállításain szerepelt. 1934-ben sikerrel mutatkozott be a Szinyei-fiatalok Nemzeti Szalonban megrendezett Tavaszi Tárlatán.
Birki Ágnes (Bp., 1909. aug. 20.-1979) A harmincas évek elején matematika szakos egyetemi hallgató volt. A Bartha Miklós Társaság baloldali csoportosulásának tagja.
Darvas József, Dumitras (Orosháza, 1912. febr. 10. – Bp., 1973. dec. 3.): író, publicista, politikus, a népi írók mozgalmának egyik legjelentősebb tagja, Kossuth-díjas (1956, 1960). Apja béres volt, az I. világháborúban elesett, anyja mint cseléd nevelte fel négy gyermekét. Kiskunfélegyházán elvégezte a tanítóképzőt (1932), de állást nem kapott. A fővárosba utazott, volt napszámos, könyvügynök, lapkihordó, kovácssegédmunkás. Kapcsolatba került az illegális kommunista mozgalommal. 1933-ban letartóztatták, két hónapot töltött a Gyűjtőfogházban, majd hazatoloncolták Orosházára. Öt évig rendőri felügyelet alatt állt, de az illegális párttal való kapcsolatát továbbra is fenntartotta. 1934-től újságírói tevékenységet folytatott. Közélet és irodalom kezdettől fogva összekapcsolódott tevékenységében. Írói pályáját versekkel kezdte, első verseit 1932-ben közölte a Szivárvány. 1934-ben a Szabad Írásban megjelent novellája miatt újból letartóztatták.
Dr. Gadó István (Pécs, 1876. ápr. 23. – Bp., 1939. jan. 24.): jogász, törvényszéki elnök. Pécsett végezte jogi tanulmányait. 1899-ben a pécsi járáson kezdte meg joggyakorlatát. 1903-ban Budapesten szerzett bírói oklevelet. 1915-től a szegedi főügyészségen dolgozott. 1918-ban a nagybecskereki törvényszék elnöke lett. A szerb megszállás után visszatért Magyarországra. A Budapesti Kir. Büntetőtörvényszékhez került, ahol többek között a nevezetes Tisza-per főtárgyalását vezette. 1922-ben kúriai bírói címmel tüntették ki. 1926-től lett a Budapesti Kir. Ítélőtábla elnöke. A frankper vezetése az ő nevéhez fűződik. Főként politikai és sajtó bűnügyekben tevékenykedett. A sajtótörvény alkalmazása terén jelentős reformokat vezettet be.
Kelemen János (Keresztéte, 1909. júl. 17. – Bp., 1982. máj. 20.): kritikus, szerkesztő. Egyetemi tanulmányait Szegeden kezdte, majd Debrecenben folytatta. Később a bp.-i Tudományegy.-re járt, ahonnét baloldali szervezkedéséért kizárták. Első írásait a Gondolat c. lap közölte a harmincas évek közepén. Később a Kelet Népe c. lap kritikai rovatának vezetője volt.
Kulcsár István (Bp., 1901. szept. 19. – Tel-Aviv, 1986. jún. 12.): orvos, pszichiáter, individuálpszichológus. A pécsi egy. orvosikarát végezte 1925-ben. Az újpesti szülőotthonban nőgyógyász 1926-1938 között, az Új Szent János Kórház ideg- és elmeosztályán működött 1938-44-ben, a Deportáltak Gondozó Bizottságának (DEGOB) kórházában főorvos 1945-től 1948-ig.
Rajk László (Székelyudvarhely, 1909. márc. 8. – Bp., 1949. okt. 15.): politikus, miniszter. 1929-től a bp.-i egy. bölcsészeti karán m. -francia nyelvi és irodalmi tanulmányokat folytatott. 1930-ban bekapcsolódott az illegális kommunista mozgalomba, 1931-ben a KMP tagja lett, s még ebben, valamint a következő évben is letartóztatták. Miután tanulmányait nem folytathatta, 1933- tól építőmunkásként dolgozott. Mint a Magyar Építőmunkások Orsz. Szövetsége kommunista frakciójának vezetője, egyik szervezője és irányítója az 1935. évi nagy építőmunkás-sztrájknak. 1936-ban a párt utasítására Prágába távozott. Innen 1937-ben Spanyolo.-ba ment és a Nemzetközi Brigád m. zászlóaljának politikai biztosaként harcolt.
Szántó Piroska (Kiskunfélegyháza, 1913 – Bp., 1998), festő, grafikus, író. Művészeti tanulmányait az Iparművészeti Főiskolán kezdte Helbing Ferenc festőművész növendékeként, 1932-től pedig a Képzőművészeti Főiskolán folytatta, ahol Szőnyi István és Vaszary János volt a tanára. Tanulmányait azonban politikai okok miatt nem fejezhette be. Ezután Rázsó Klára magániskolájában tanult, ahol a Képzőművészeti Főiskoláról időközben kizárt Vaszary János tanította.
Dr. Szemák Jenő Budapesti Kir. Büntetőtörvényszék tanácselnöke
Széll Jenő (Bp., 1912. június 13. - ?) bölcsész, egyetemi hallgató
Szemák Jenő (Nagyszeben, 1887. febr. 4. – McIntosh, USA, 1971. júl. 30.): jogász, kúriai tanácselnök. A kolozsvári tudományegy.-en jogot végzett. Az I. világháború idején a máramarosszigeti ref. jogak. tanára volt. A trianoni békekötés után kiutasították Erdélyből. Bp.-en igazságügyi szolgálatba állott (1925), a bp.-i büntetőtörvényszéken tanácselnök (1927), másodelnök (1938), utóbb a törvényszék elnöke (1939–44). A nyilaspuccs után a Magyar Kir. Kúria elnöke (1944. nov. 10.–1945. ápr.). Az ő vezetésével tárgyalták le több neves személy politikai perét; Szántó Zoltán és társai perét (1927); a Rákosi-pert (1935).
A személynévmutató az alábbi lexikonok
alapján készült:
Magyar
Életrajzi Lexikon I-II. kötet A-K; L-Z [főszerk.: Kenyeres
Ágnes] (Akadémia Kiadó, Bp., 1967-1969)
Magyar Életrajzi Lexikon III. (Kiegésztő) kötet A-Z [főszerk.: Kenyeres Ágnes] (Akadémia Kiadó, Bp., 1985)
Magyar Életrajzi Lexikon (1978-1991) I. kötet A-Z [főszerk.: Kenyeres Ágnes] (Akadémia Kiadó, Bp., 1994)
A magyar társadalom lexikonja. (A Magyar Társadalom Lexikonja Kiadóvállalat Kiadása, Bp., 1930. 650. old.)
Magyar Életrajzi Lexikon III. (Kiegésztő) kötet A-Z [főszerk.: Kenyeres Ágnes] (Akadémia Kiadó, Bp., 1985)
Magyar Életrajzi Lexikon (1978-1991) I. kötet A-Z [főszerk.: Kenyeres Ágnes] (Akadémia Kiadó, Bp., 1994)
A magyar társadalom lexikonja. (A Magyar Társadalom Lexikonja Kiadóvállalat Kiadása, Bp., 1930. 650. old.)