Visszadecember 2. Ferdinánd császár-király lemond trónjáról, ugyanakkor Ferenc Károly főherceg a trónutódlásról. I. Ferenc József magát osztrák császárnak és magyar királynak nevezve, bejelenti trónra lépését.
december 3. Kossuth elrendeli a fővárosban a magánszemélyek kezén lévő fegyverek összeszedését.
Az Országos Honvédelmi Bizottmány rendeletben tiltja meg a névtelen röpiratok terjesztését.
december 7. A magyar országgyűlés nem ismeri el I. Ferenc Józsefet mint magyar királyt, s kijelenti, hogy továbbra is V. Ferdinándot tekinti törvényes uralkodónak.
december 10. A Honvédelmi Bizottmány feloszlatja a budai főhadparancsnokságot.
december 13. Windischgrätz hg. hadseregének előőrsei Bécsből elindulva átlépik a magyar határt.
december 18. Az erdélyi sereg Bem tábornok vezetésével Csucsánál (Kolozs vm.) győztes ütközetben megállítja Puchner br. altábornagy Pest felé nyomuló seregét.
Kossuth, az Országos Honvédelmi Bizottmány elnöke, szabadcsapatok alakítására szólítja fel az ország népét.
december 22. Kossuth hadra hívó kiáltványa. (Tíz hold földet ígér a hadirokkantaknak.)
A budaiak pénzbeli ígéretekkel csábítják el a Pesten toborzott újoncokat ez erélyes hangú levél írására ösztönözte a pesti tanácsot.
december 26. Windischgrätz hg. tábornagy kiáltványa. (Statáriumot hirdet a népfelkelők ellen.)
december 30. Madarász László a "kóbor" - igazolás nélküli - katonák feltartóztatásáról és a rendőrségre vezetéséről ad ki rendeletet.
december 31. Görgey Artúr tábornok feldunai serege (VII. hadtest) és Perczel tábornok Mórnál szétszóródott hadtestének maradványai Buda alatt egyesülnek.
Az országgyűlés elhatározza, hogy a hadi helyzetre való tekintettel az Országos Honvédelmi Bizottmánnyal együtt Debrecenbe teszi át székhelyét, egyszersmind Mailáth György országbíró vezetésével békeküldöttséget indít Windischgrätz hg. tábornagyhoz.
Kossuth Lajos kormányzó megbízza Kiss Miklós ezredest a fővárosi kiürítés rendjének biztosításával.