Vissza

1849 január

január 1. Megkezdődik a főváros kiürítése.

Az Országos Honvédelmi Bizottmány és az országgyűlés Debrecenbe költözik.

A honvédsereg haditanácsa Pesten. (Elhatározza a főváros feladását; Perczel tábornok a IV. hadtesttel a Tisza-vonal védelmét lássa el, Görgey tábornok a VII. hadtesttel Vácon és Nyitrán át vonuljon a Simunich tábornok által ostromolt Lipótvár (Nyitra vm.) fölmentésére, és ezzel fenyegesse Windischgrätz seregét. )

Windischgrätz elrendeli a forradalom oldalán elkötelezett személyek vagyonának zár alá vételét.

január 4. A Görgey tábornok vezette VII. hadtest Pestről elvonul Vác felé.

január 5. Perczel Mór tábornok hadteste Pestről elvonul Szolnok felé.

Windischgrätz hg tábornagy seregével bevonul a kiürített fővárosba.

január 6-7. Petőfi megírja "Buda várán újra német zászló!" című versét.

január 7. Windischgrätz hódolatra szólítja az országot.

január 8. A képviselőház első tanácskozása Debrecenben. (A szerveződő békepárt fellép az országos Honvédelmi Bizottmány politikájával szemben, s ellenzi a kilátástalan harc folytatását; a képviselőház nagy többsége elutasítja a békepárt magatartását.)

Windischgrätz hg. tábornagy Pesten elfogatja Batthyány Lajos grófot.

január 11. Havas József királyi biztos elrendeli a fővárosban található mindennemű fegyver beszolgáltatását.

január 12. Kossuth elrendeli a pesti fegyvergyár Debrecenbe szállított gépeinek Nagyváradon való felállítását. (Az üzem január 20-a körül indul meg.)

január 13. Havas József a főváros királyi biztosa betiltja a polgári közlekedést a Lánchídon.

január 14. Windischgrätz hg. tábornagy megbízza Mailáth György országbírót az igazságügy miniszteri teendők ellátásával.

január 19. Windischgrätz hg. tábornagy Szőgyény Lászlót kinevezi "a magyarországi ideiglenes polgári közigazgatás" elnökévé.

január 22. Perczel Mór tábornok Szolnokról kiveri Ottinger tábornok császári csapatait. (Ezt követően ellentámadást indít Pest irányába.)

január 24. Havas József királyi biztos kinevezi az Óbudai tisztikart.

január 25. Perczel Mór tábornok csapatai Irsáig (Pest vm.) nyomulnak előre.

Az Országos Honvédelmi Bizottmány Debrecenben rögtönítélő haditörvényszéket állít fel a kémek megbüntetésére.

január 28. A hadügyminisztérium utasítja Perczel tábornokot, hogy a II. hadtesttel vonuljon vissza a Tisza bal partjára. (A megsértődött Perczel Mór lemond.)

január 29. Az Országos Honvédelmi Bizottmány Henryk Dembiński gr. lengyel altábornagyot a honvédsereg főparancsnokává nevezi ki.

január 31. Wrbna altábornagy rendeletben tiltja meg a nemzetőri jelek és a vörös tollak viselését a fővárosban.

Budán a császári haditörvényszék ítélete alapján kivégzik Csömy Zsigmondot lázadásért és fegyverrejtegetésért.