Visszamájus 1. Kossuth kormányzóelnök Szemere Bertalant nevezi ki belügyminiszterré, egyszersmind a miniszteri tanács elnökévé. Miniszterek még: külügy- és ideiglenes földművelés-, ipar- és kereskedelemügy: Batthyány Kázmér gr.; igazságügy: Vukovics Sebő; közlekedés: Csányi László; vallás- és közoktatásügy: Horváth Mihály; pénzügy: Duschek Ferenc, hadügy: Mészáros Lázár altábornagy ideiglenesen (május 7-ig).
I. Ferenc József levélben katonai segítséget kér I. Miklós orosz cártól a magyar forradalom leverésére.
május 3. Pest város tanácsa egy zászlóalj újonc toborzását rendeli el, az újoncnak álló iparos és kereskedő segédeknek mesterdíj és remeklés nélküli mesterré nyilvánítást ígér.
május 4. A honvédsereg Görgey tábornok parancsnoksága alatt megkezdi a Heinrich Hentzi tábornok által védett Buda ostromát.
Válaszul Hentzi tábornok Budavár császári parancsnoka estétől reggelig löveti a pesti oldalt.
május 5. I. Ferenc József és a császári udvar visszatér Bécsbe.
május 7. Kossuth kormányzóelnök Görgey Artúr tábornokot hadügyminiszterré nevezi ki.
május 8. Irányi Dániel kormánybiztos - büntetés terhe mellett - elrendeli hogy a fővárosi tisztviselők és nemzetőrök a szolgálati helyükön maradjanak.
május 8-9, 12-13. Hentzi rendszeresen ágyúztatja Pestet.
május 13. Az oroszok betörnek Magyarországba.
május 15. Hentzi Pestet bombáztatja.
május 16. Görgey löveti Budavárát.
május 17. Első roham Buda ellen.
május 18. A kormány kiáltványa az ország népéhez. (Tudtul adja a cári beavatkozást, és keresztes hadjáratot hirdet az orosz csapatok ellen.)
május 20. A minisztertanács elfogadja a Görgey hadügyminisztert ideiglenesen helyettesítő Klapka György tábornok (Görgey szempontjai alapján kidolgozott) hadműveleti tervét. (Buda vára bevétele után elsődleges feladatként az ország határainak védelmét írja elő.)
május 21. A honvédsereg rohammal beveszi Buda várát.
május 27. Buda bevételének örömére Pesten népünnepélyt tartanak.
Irányi Dániel kormánybiztos elrendeli a Budavár ostroma alatt eltulajdonított javak beszolgáltatását.
május 27-28. Budavár visszavételének örömünnepére a közönség számára megnyitják a Lánchidat.
május 29. Budán hazaárulásért kivégzik a tábori vésztörvényszék ítélete alapján Novák Dániel államépítészeti hivatalnokot.
május 30. I. Ferenc József Július von Haynau br. táborszernagyot nevezi ki a magyarországi császári hadak főparancsnokává.
május 31. Az országgyűlés elhatározza, hogy Debrecenből visszahelyezi székhelyét Pestre; üléseit július 2-ig felfüggeszti.