július 1. Szemere Bertalan miniszterelnök, mint helyettes hadügyminiszter, a parancsot megtagadó Görgey tábornok helyett Mészáros Lázár altábornagyot bízza meg a honvédsereg főparancsnokságával.
Haynau táborszernagy kiáltványban ismerteti a forradalom résztvevői ellen indítandó haditörvényszéki eljárás, illetve igazolás módját.
július 2. Kossuth kormányzóelnök megerősíti Mészáros főparancsnoki kinevezését.
A képviselőház egyetlen pesti ülése kimondja, hogy az országgyűlés Szegedre helyezi át székhelyét.
július 4. Az osztrák kormány közzéteszi Magyarország ideiglenes közigazgatási és bírósági szabályzatát. (Az országot kerületekre osztja, ezek közigazgatását a kormány által kinevezett kerületi főbiztos irányítja; a járások élén a főhadparancsnok kinevezte járási biztos áll. Megszűnik minden önkormányzat és választás.)
július 5. Kossuth kormányzóelnök felmenti Görgey tábornokot hadügyminiszteri tisztétől, ugyanakkor kinevezi a Komáromnál állomásozó honvéd fősereg főparancsnokává.
július 8. A kormány Szegedre helyezi át székhelyét.
július 11. Ramberg cs. kir. altábornagy bevonul a fővárosba, elfoglalja Budát. (A császári csapatok tönkreteszik a gellérthegyi csillagdát. )
július 12. Adlerberg cári tábornok 200 kozák élén elsőként bevonul Pestre.
július 14. Kossuth kormányzóelnök Aulich Lajos tábornokot hadügyminiszterré nevezi ki.
július 20. Haynau Budapest egész területére - a polgári lakosokat érintő - statáriumot rendel el.
július 24. Szemere Bertalan miniszterelnök és kormánya benyújtja lemondását. Mészáros Lázár altábornagy lemond a honvédsereg főparancsnokságáról.
július 25. Kossuth kormányzóelnök a válságos helyzetre való tekintettel nem fogadja el Szemere Bertalan lemondását. A miniszterelnök és kormánya tovább viszi hivatalát.
július 28. A képviselőház elfogadja a július 21-én benyújtott nemzetiségi törvényjavaslatot. (Elismeri az országban lakó nemzetek szabad fejlődési jogát; biztosítja a szabad nyelvhasználatot az iskolákban, az egyházakban, a községi életben és a törvényhatóságok gyűlésein, valamint a közigazgatásban és a bíróságokon.)
A képviselőház kimondja a zsidók egyenjogúsítását.
július 30. Kossuth kormányzóelnök Dembiński altábornagyot a honvédsereg főparancsnokává nevezi ki.
július 31. Bem altábornagy serege Segesvárnál döntő vereséget szenved. Elesik Petőfi Sándor.